A bizonytalanságot az okozta, hogy a tervezet eredeti szövege nem határozta meg pontosan, mit tekint jelentős környezeti kárnak, és azt sem, hogy mekkora vízkivételnél, milyen körülmények között válhat egy engedély nélküli kúthasználat büntetőjogi üggyé.

Olvasóink eltérően vélekednek

A törvénytervezet megítéléséről két olyan olvasónkat is megkérdeztük, akik kiskerttel rendelkeznek, mégis egészen más szemszögből látják a kérdést. Egyikük figyelemmel követte az elmúlt hetek vitáját, és azt mondta, benne is számos kérdés merült fel. Úgy véli, a gyakorlatban szinte lehetetlen megállapítani, hogy ki mennyi vizet termel ki, hiszen a jogszabályban szereplő vízmennyiségek csak akkor lennének ellenőrizhetők, ha minden kútra vízórát szerelnének. Szerinte a javaslat így könnyen a szomszédok közötti konfliktusok forrásává válhat, mert elég egy rosszindulatú feljelentés, amely után megindulhat a hatósági ellenőrzés, és ha szabálytalanságot állapítanak meg, bírság vagy akár súlyosabb következmény is várhat az érintettre. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az emlegetett vízhozamot a legegyszerűbb háztartási szivattyúk is meghaladják működés közben, majd hozzátette:

Másik olvasónk ezzel szemben inkább támogatja a szigorítást, mert saját tapasztalata szerint egyre több kertészet működik a falvak belterületén, ahol egy-egy telken több kutat is használnak öntözésre, sok esetben engedély nélkül. Úgy látja, hogy a folyamatos öntözés és az egyszerre működtetett kutak jelentősen csökkentik a környék talajvízkészletét, miközben az aszályos évek miatt amúgy is egyre mélyebbre süllyed a talajvízszint.

– emelte ki. Szerinte ma már szinte minden kiskertes kutat fúrat abban a reményben, hogy lesz elegendő vize az öntözéshez, csakhogy a nagyobb vízigényű kertészetek gyorsan lemerítik ezeket a készleteket. Ennek következményeként a sekélyebb kutak vízhozama visszaesik, egyes kutak időszakosan kiapadnak, szélsőséges esetben pedig teljesen kiszáradnak. Mint mondta, ő maga is egy ilyen helyzet elszenvedője.

A vízügy szerint a háztartási kutakat nem érinti a változás

A kialakult vita és az álhírek terjedése nyomán a Román Vízügyi Hatóság (Apele Române) közleményben igyekezett tisztázni, hogy a törvénytervezet nem vezet be új adót a háztartási kutakra, és nem teszi bűncselekménnyé a saját udvaron lévő kút használatát. A hatóság emlékeztetett arra, hogy a jelenleg is hatályos, 1996/107-es vízügyi törvény alapján

amennyiben a vízkivétel kizárólag a saját háztartás szükségleteit szolgálja, és nem haladja meg a másodpercenkénti 0,2 literes vízhozamot. A vízügy ezt a gyakorlatban is kiszámolta, íme: ez percenként mintegy 12 liter, óránként 720 liter, folyamatos működés mellett pedig legfeljebb 17,28 köbméter vizet jelent naponta, ami szerintük jóval meghaladja egy átlagos háztartás szokásos vízigényét.

A közlemény azt is hangsúlyozza, hogy az ilyen feltételek mellett vizet használó magánszemélyeknek továbbra sem kell vízügyi engedélyt kérniük, és rájuk nem vonatkozik a vízgazdálkodásban alkalmazott díj-, hozzájárulás-, tarifa- és bírságrendszer sem. A Román Vízügyi Hatóság szerint a környezetvédelmi minisztérium tervezete nem a háztartási kutakat veszi célba, hanem azokat a súlyos környezetkárosító eseteket, amikor a felszíni vagy felszín alatti vizek jogellenes kitermelése jelentős károkat okoz vagy okozhat a vízkészletekben.

Mit kifogásolnak a gazdaszervezetek?

A romániai mezőgazdasági érdekképviseleteket tömörítő Mezőgazdasági és Együttműködési Szövetség (Alianța pentru Agricultură și Cooperare) nem azt vitatta, hogy fel kell lépni a környezetet károsító, engedély nélküli vízkivétellel szemben, hanem azt kifogásolta, hogy a tervezet több pontja további pontosításra szorul. A szervezet szerint nem derül ki kellő egyértelműséggel, mit tekint a törvény jelentős kárnak, illetve milyen esetben válhat egy engedély nélküli vízkivétel büntetőjogi üggyé. Attól tartanak, hogy a jelenlegi megfogalmazás túl tág értelmezési lehetőséget hagy, ezért a gazdák előre sem tudhatják biztosan, milyen vízhasználat fér még bele a törvény kereteibe.