Az előzetes panasz szövegét Alin Ene, a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) tagja tette közzé pénteken a közösségi médiában, akit a legfelsőbb bíróság elnöke, Lia Savonea támogatójaként tartanak számon – írja az Agerpres.
A többletforrásokat a bírák és ügyészek számára, jogerős bírósági döntések alapján megítélt, visszamenőlegesen járó bértartozások kifizetésére szánták. Múlt héten azonban a koalíciós pártok úgy döntöttek, hogy a kifizetések egy részét elhalasztják, és az összeget a Szociáldemokrata Párt (PSD) által javasolt szociális intézkedések finanszírozására fordítják.
A költségvetés múlt pénteki parlamenti elfogadása után a CSM közleményt adott ki, amely szerint a tervezet módosítása során a koalíció jelentősen csökkentette a „végleges bírósági határozatokkal elismert” bértartozások kifizetésére előirányzott összegeket, és perrel fenyegette meg a kormányt.
A Lia Savonea által aláírt panaszban a legfelsőbb bíróság azt kéri, hogy a kormány biztosítsa az intézménynek a bértartozások kifizetéséhez szükséges pénzt, és ennek megfelelően módosítsa a költségvetési törvényt, illetve a törvényes határidőn belül adjon indoklással ellátott választ a panaszra.
A legfelsőbb bíróság álláspontja szerint a kormány indokolatlanul tagadta meg a bértartozások idei kifizetését, és ezzel megsértette azt a korábbi jogszabályi keretet, amely 2018-tól kezdődően a bérjogosultságok részletekben történő törlesztését írta elő.
Az intézmény közölte: ha a panaszát nem fogadják el, pert indít a kormány ellen a közigazgatási bíróságon, és kártérítést igényel azoktól a személyektől is, akik hozzájárultak a megítélt bértartozások kifizetésének elhalasztásához. Ezen felül, ha az ítélet végrehajtása elmarad, a legfelsőbb bíróság a törvényben előírt szankciók alkalmazását kezdeményezi: késedelmi bírságot, napi pénzbírságot – a bruttó minimálbér 20 százalékának megfelelő összegben – és kártérítést a kötelezettség elmulasztása miatt.
A legfelsőbb bíróság egyébként már a múlt héten bejelentette, hogy bírósághoz fordulhat az ügyben, és azzal vádolta a kormányt, hogy figyelmen kívül hagyja a jogerős bírósági döntéseket, illetve „folyamatosan és szisztematikusan” olyan intézkedéseket hoz, amelyek korlátozzák és sértik a bírák jogait.
– fogalmaztak.
Érvelésük szerint a bírósági döntéssel elismert jogok vagyoni értékű jognak minősülnek, és az ezekkel kapcsolatos bírósági határozatok végrehajtásának ismételt elhalasztása sérti a tulajdonjogot, és aláássa a jogbiztonságot.
Sajtóbeszámolók szerint 2023-ban az akkor Corina Corbu irányította legfelsőbb bíróság és Alex Florența vezette legfőbb ügyészség a bírák és ügyészek fizetésének 25 százalékos emeléséről döntött, arra hivatkozva, hogy ezzel korábbi bírósági döntésekhez igazítják a béreket. A fizetésemelésről szóló rendelkezést visszamenőleges hatállyal, 2018-tól kezdődően alkalmazták.
Dance
