Az Ilie Bolojan liberális pártelnök vezette négypárti román kormány július 7-én jelentett be kormányzati kötelezettségvállalást a parlamentben a GDP 9 százalékát meghaladó költségvetési hiány csökkentését célzó intézkedések első csomagjára, amely főleg az állami bevételek növelését célozza – írja az MTI. Miután az ellenzéknek sem a kormány ellen beterjesztett bizalmatlansági indítvánnyal, sem alkotmányossági óvással nem sikerült megakadályoznia az intézkedéscsomag törvényerőre emelését, a múlt héten Nicușor Dan államfő kihirdette a jogszabályt, így az hatályba lépett.
Az eddig jelentős adókedvezménnyel forgalmazott termékek és szolgáltatások adóterhei is nőttek: az élelmiszerek, gyógyszerek, tűzifa, hőenergia, könyvek, sajtótermékek, kulturális szolgáltatások, ivóvíz és csatornázás, vendéglátás áfája az eddigi 5, illetve 9 százalékról 11 százalékra emelkedett.
Korábban írtuk
Ugyancsak 10 százalékkal emelték az üzemanyagokra kivetett jövedéki adót. Emiatt pénteken literenként mintegy 40 banival drágult a benzin és a gázolaj. Az Economica.net gazdasági portál szerint egy 6. kerületi bukaresti Petrom-kútnál például a pénteken a korábbi 7,37-ről 7,81 lejre emelkedett a standard gázolaj literenkénti ára.
Augusztus elsejétől egészségbiztosítási járulékot (CASS) is kell fizetni a 3000 lejt meghaladó nyugdíjak után. Ez a kötelezettség bármely nyugdíjalapból származó kifizetésre érvényes, tehát azoktól is levonják egészségbiztosítás címén a 3000 lejt meghaladó összeg 10 százalékát, akik – a Romániában elterjedt gyakorlat szerint – egy tételben akarják magánnyugdíj-megtakarításukat felvenni. Romániában a havi 3000 lejt meghaladó nyugdíjak 3000 lej feletti részére (magánnyugdíjak esetén a hozamból származó bevételre) egyébként 10 százalékos jövedelemadót is kivetnek.
Megszűnt az ingyenes egészségügyi társbiztosítás is, ezért azok az állástalan házastársak vagy szülők, akik eddig a betegbiztosítással rendelkező családtagjuk révén maguk is ingyenes ellátásban részesültek, ezentúl csak akkor vehetik igénybe az állami egészségügyi szolgáltatásokat, ha maguk is járulékfizetőkké válnak.
A deficitcsökkentő intézkedések első csomagja olyan adóemeléseket is tartalmaz, amelyek csak 2026. január elsejétől lépnek hatályba. Jövő évtől kezdődően 10 százalékról 16 százalékra nő a cégekre kivetett osztalékadó, és pluszadót vet ki a kormány a bankok nyereségére, valamint a szerencsejátékokból származó profitra.







