Villámcsapás ért július elején egy gyerekeket kísérő pedagógust a Bucsecs-hegységben: a 14 fős csoportot kísérő nő megmeneküléséhez
A mozgásképtelenné vált nő számára a gyerekek kértek segítséget egy közelben levő esztenán, a juhász pedig értesítette a hegyimentőket, akik az elsősegélynyújtást követően nehéz terepen, hordágyon szállították az alapbázisig, ahol a rohammentősök vették át és szállították kórházba. A pedagógus első- és másodfokú égési sérüléseket szenvedett testének harminc százalékos felületén.
Az eset rávilágít arra, hogy a természet elemeivel – akárcsak a medvével – nem lehet „játszani”.
Arról, hogy hogyan lehet védekezni a vihar ellen a hegyekben, a hegyimentők évről évre bejegyzést tesznek közzé a közösségi oldalon. Az alábbiakban a Bihar megyei Hegyimentő-szolgálat tanácsait idézzük fel.
Ajánlások
- Ne hagyja figyelmen kívül az időjárás-előrejelzést! Bármilyen útvonalra is készül – akár gerinctúrára, akár alacsonyabban fekvő terepre –, indulás előtt mindig ellenőrizze az időjárás-előrejelzést. Ha heves zivatarokat jeleznek, ne induljon útnak. Számos mobilalkalmazás szinte valós időben mutatja az időjárás és a csapadék alakulását. Érdemes követni az Országos Meteorológiai Szolgálat radarját, vagy olyan alkalmazásokat használni, mint például a Weather & Radar.
- Ismerje fel a közelgő vihar első jeleit! Egyes zivatarok helyileg, nagyon gyorsan alakulhatnak ki, és nem mindig jelennek meg időben a radaros előrejelzésekben. A magasra törő, jól körülhatárolt szélű gomolyfelhők (cumulonimbusok) zivatarok kialakulására utalnak. Ha ilyen felhőket lát közeledni, mielőbb induljon biztonságosabb, alacsonyabban fekvő terület felé.
- Keressen menedéket! A szabadban nincs százszázalékosan biztonságos hely, ezt mindig tartsa szem előtt. Ugyanakkor jelentősen csökkentheti annak kockázatát, hogy villámcsapás vagy heves vihar érje. Ne tartózkodjon hegycsúcson, gerincen vagy más nyílt, kitett területen. Ha a vihar már utolérte, tudnia kell, hogy a gerinc középső szakasza általában kevésbé veszélyes, mint annak kiemelkedő részei.
- Ne álljon tavak, patakok, magas oszlopok vagy jelzőoszlopok közelében. Ne húzódjon magányosan álló vagy különösen magas fák alá. Ha erdőben tartózkodik, inkább kisebb fák csoportjai között keressen helyet, ne a legmagasabb fák mellett.
- Ne keressen menedéket kisebb barlangokban vagy sziklaereszek alatt. Ilyen helyeken fennáll a veszélye annak, hogy a villám elektromos ívet képez a nyílás fölött. Az ilyen menedékek által nyújtott biztonságérzet megtévesztő. Ha mégis barlangban keres menedéket, legalább egy méterre legyen az oldalfalaktól, legalább három méter szabad tér legyen a feje fölött, és legalább húsz méterre tartózkodjon a bejárattól.
- Soha ne feküdjön teljes testével a földre. Villámcsapás esetén így az elektromos áram az egész testén áthaladhat, ami súlyos belső sérüléseket okozhat. Amennyiben a villámok már közvetlen közelében csapnak le, keressen egy kisebb kiemelkedést vagy platót, amelyet a közelben egy magasabb tereptárgy ural, majd guggoljon le attól legalább egy méter távolságra. Ideális esetben ez a magasabb pont ötször-tízszer magasabb legyen, mint az ön guggoló testhelyzete. Kerülje a nedves sziklákat és a zuzmóval borított felületeket.
- Fontos, hogy ne támaszkodjon a magasabb sziklafalnak kézzel, vállal vagy fejjel. Ha azt érzi, hogy haja vagy testszőrzete égnek áll, az annak a jele, hogy erős elektromos térben tartózkodik, és közvetlen villámveszély fenyegeti. Ebben az esetben ha csoportban vannak, legalább 15 méterre távolodjanak el egymástól, hogy elkerüljék az úgynevezett „láncszerű” sérüléseket.
- Vegyen fel guggoló testhelyzetet: sarkait tartsa össze, karjait a testéhez közel, tenyerével pedig takarja el a fülét, hogy védje dobhártyáját. Helyezzen maga alá valamilyen nem fémes szigetelő anyagot – például polifoamot, hálózsákot vagy sátoralátétet –, amely csökkentheti a talajjal való közvetlen érintkezést.
- A vihar elmúltával még legalább 30 percig maradjon a helyén az utolsó dörgés után is, és csak ezután induljon vissza. Inkább várjon néhány perccel tovább, mintsem felesleges kockázatnak tegye ki magát, hiszen a villámok akár több kilométer távolságra is lecsaphatnak.
A hegyimentők hangsúlyozzák: a veszélyes helyzetek kezelésének leghatékonyabb módja továbbra is a megelőzés.
Igaz vagy hamis?
A túrabotok vonzzák a villámot? – Hamis.
Az emberi test – mivel magasabb és kisebb az elektromos ellenállása – nagyobb valószínűséggel válik villámcsapás célpontjává. Természetesen vihar idején ne tartsa a túrabotokat a magasba.
A mobiltelefon vonzza a villámot? – Hamis.
Vészhelyzet esetén sokkal fontosabb, hogy legyen önnél működő mobiltelefon, amellyel szükség esetén hívhatja a 112-es segélyhívót vagy a Salvamont hegyimentő-szolgálatot. Megjegyzés: A szakemberek véleménye megoszlik a mobiltelefonok és egyéb kültéri felszerelések használatáról zivatar idején. Ha ezek jelenléte miatt nem érzi magát biztonságban, helyezze őket legalább 30 méterre magától.
Nem szabad hozzáérni a villámcsapás áldozatához? – Hamis.
A villámcsapást szenvedett személy teste nem tárol elektromos töltést, ezért biztonságosan megközelíthető és elsősegélyben részesíthető, amennyiben a környezet ezt lehetővé teszi. A legfontosabb, hogy előbb győződjön meg arról, saját maga nincs-e veszélyben. Villámcsapás esetén minden esetben értesíteni kell a sürgősségi szolgálatot.
Csíkszék
