Benzinkúti paradoxon: miért drágulhat az üzemanyag akkor is, amikor az olaj olcsóbb lesz?
Benzinkúti paradoxon: miért drágulhat az üzemanyag akkor is, amikor az olaj olcsóbb lesz?

Fotó: Borbély Fanni

Megosztás FacebookonKüldés Facebook MessengerenKüldés WhatsApponKüldés Emailben

Miközben az Európai Unió legtöbb országában az olajárak csökkenését már a kutaknál is érzik az autósok, Romániában az elmúlt napokban ismét drágult az üzemanyag. Az Intelligens Energia Egyesület (AEI) szerint ennek egyik lehetséges oka, hogy a kereskedelmi árrés korlátozása nemcsak fékezheti az áremelkedéseket, hanem azt is eredményezheti, hogy a világpiaci árcsökkenések lassabban jutnak el a fogyasztókhoz.

A 2026/19-es sürgősségi kormányrendelet, illetve annak későbbi módosításai szerint az üzemanyag-kereskedők legfeljebb a 2025-ben alkalmazott átlagos kereskedelmi árrést érvényesíthetik. A szabályozás célja az volt, hogy megakadályozza a túlzott áremeléseket, és védelmet nyújtson a fogyasztóknak egy esetleges piaci sokk idején. Dumitru Chisăliță energetikai szakértő szerint azonban egy ilyen intézkedésnek olyan mellékhatásai is lehetnek, amelyek elsőre nem feltétlenül láthatók.

A szakember arra hívja fel a figyelmet, hogy egy hatóságilag meghatározott plafon nem minden esetben csak felső korlátként működik. Elméletben azt jelenti, hogy a cégek nem léphetnek túl egy bizonyos profitmarzson, a gyakorlatban azonban könnyen előfordulhat, hogy ugyanaz a plafon egyfajta viszonyítási ponttá válik a piacon. Ahogyan fogalmazott,

„amikor az állam meghatározza, hogy a maximálisan engedélyezett árrés az előző év átlagos szintje lehet, akkor ez a plafon megszűnik pusztán felső korlátnak lenni, és piaci referenciává, olyan céllá válhat, amely felé a gazdasági szereplők természetes módon közelednek”.

Chisăliță szerint pontosan ez az a mechanizmus, amely a jelenlegi helyzet egyik lehetséges magyarázata. A szakértő rámutatott, hogy amikor a kőolaj ára emelkedik, az árrésplafon valóban korlátozhatja a profit növelését, így bizonyos mértékig védheti a fogyasztókat. Amikor azonban a kőolaj ára csökken, már más a helyzet.

Idézet
A vállalatok nincsenek arra kötelezve, hogy ezt a csökkenést teljes egészében átadják a végső fogyasztónak. Éppen ellenkezőleg, érdekük lehet olyan árszint fenntartása, amely lehetővé teszi a szabályozás által megengedett kereskedelmi árrés megőrzését

– fogalmazott az elemzésben.

A hatás különösen olyan piacokon lehet jelentős, ahol kevés nagy szereplő uralja a forgalom döntő részét. A romániai üzemanyagpiacot évek óta néhány nagy vállalat határozza meg, ezért az árak alakulása gyakran hasonló mintázatot követ a különböző hálózatoknál. Az AEI szerint egy ilyen piaci szerkezetben a szabályozási ösztönzők hatása is könnyebben érvényesülhet, mint egy sokszereplős, erősen széttagolt piacon.

A szakértő ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a június 23-án végrehajtott, literenként 5 banis üzemanyagár-emelés és az árrésplafon között jelenleg nincs bizonyított ok-okozati kapcsolat. Az elemzés egyik fontos eleme éppen az, hogy ezt a különbséget világosan rögzíti.

Idézet
„Jelenleg nem állnak rendelkezésre nyilvános bizonyítékok arra, hogy az OMV Petrom által alkalmazott 5 banis áremelést közvetlenül az árrésplafon mechanizmusa idézte elő”

– írja az AEI. A szervezet szerint egy ilyen következtetéshez részletes adatokra lenne szükség a vállalat költségeiről, a 2025-ös és a jelenlegi marzsokról, valamint az alkalmazott számítási módszerekről.

Megosztás FacebookonKüldés Facebook MessengerenKüldés WhatsApponKüldés Emailben