Az új bértörvény legfrissebb tervezete nem egyformán érinti a közszféra dolgozóit, a referenciaértéket 4100-ról 4000 lejre csökkentették, emellett több bérbesorolási együtthatót és pótlékot is módosítottak. A júliusi és az augusztusi változat csaknem 3000 értékének összevetése szerint az együtthatók 86,6 százaléka nem változott, 111-et csökkentettek, 287-et pedig emeltek. Ahol az együttható változatlan maradt, ott az alacsonyabb referenciaérték önmagában mintegy 2,44 százalékkal mérsékli a számított alapbért a júliusi tervezethez képest.
Egészségügy és oktatás
Az egészségügyben elsősorban a pótlékoknál látszanak változások. Az intenzív terápián, sürgősségi ellátásban, patológián, igazságügyi orvostanban, intervenciós kardiológiában és radiológiában, valamint transzplantációs tevékenységben dolgozók az alapbér 40–55 százalékának megfelelő pótlékot kaphatnának, holott a korábbi tervezet legfeljebb 30 százalékkal számolt. A tuberkulózis-ellátásban, pszichiátrián, onkológián, mentőszolgálatoknál, műtőkben és égési sérülteket ellátó egységekben a pótlék elérhetné az 50 százalékot.
Az ágazat mégsem tekinthető egyértelmű nyertesnek, mert a kisebb referenciaérték lefelé húzza az alapbéreket, a tervezethez kapcsolódó szimulációk szerint pedig a vizsgált egészségügyi munkakörök 39–44 százalékánál kompenzációra lenne szükség ahhoz, hogy a dolgozók ne kerüljenek a jelenleg folyósított keresetük alá.
Az oktatásban elsősorban az osztályfőnöki pótlék változna látványosan. Legfeljebb húsz tanulónál a referenciaérték 10 százaléka, vagyis havi bruttó 400 lej járna, 21–30 tanulónál 600 lej, harminc fő fölött pedig 800 lej, így a nagyobb osztályok osztályfőnökei jobban járnának a júliusi változathoz képest, amely lényegében egységes, 400 lejes juttatással számolt. A referenciaérték csökkentése ugyanakkor itt is visszavett a számított bérekből. Egy 1,90-es együtthatójú pályakezdő tanárnál a júliusi 7790 lej helyett 7600 lej, egy I. pedagógusi fokozattal és több mint 25 év szolgálati idővel rendelkező tanárnál 9922 helyett 9680 lej, egy négyes együtthatójú egyetemi tanárnál pedig 16.400 helyett 16.000 lej adódik.
A kutatás a nagy vesztesek között
A kutatásban a visszaesést nemcsak az alacsonyabb referenciaérték, hanem egyes munkakörök együtthatóinak csökkentése is okozza. Egy II. fokozatú tudományos kutatónál a májusi és júliusi tervezetben körülbelül 12.267 lejes alapbér jött ki, a legújabb változatban azonban már csak mintegy 10.000 lej, ami hozzávetőleg 18,5 százalékos csökkenés a korábbi tervezetekhez képest.
Egyes kutatási vezetői munkaköröknél is 15 százalék körüli visszaesés látszik.
A diplomácia és a kultúra több helyen nyer
Ezzel szemben a diplomáciában több munkakör együtthatóját jelentősen megemelték az első változatokhoz képest. Egy felsőfokú végzettséget igénylő külügyi munkakörnél a májusi tervezetből számított mintegy 5368 lej helyett a legújabb változat 9800 lejes alapbért eredményez, egy II. fokozatú titkár vagy alkonzul esetében pedig a korábbi körülbelül 9493 lejről 12 ezer lej fölé emelkedett a számított összeg. A kultúrában is több a nyertes, az összehasonlított munkakörök mintegy 73 százaléka a májusi tervezetben szereplő szint fölött maradt, annak ellenére, hogy a referenciaérték csökkentése mérsékelte a júliusban tervezett emelések egy részét.
Közigazgatás
A közigazgatásban már jóval vegyesebb a kép. Egy állami főfelügyelő-helyettes számított alapbére a májusi tervezetben mintegy 10.147 lej volt, júliusban 18.200 lej fölé emelkedett, a mostani változatban pedig körülbelül 17.820 lej lenne. Egy parlamenti tanácsosnál a májusi mintegy 8630 lejhez képest 12.600 lej jön ki, egy főigazgatónál viszont a korábbi több mint 10.200 lej helyett 9880 lejes alapbér adódik.
Jelentős változás várna az önkormányzati alkalmazottakra is, a polgármesteri hivatalok és megyei tanácsok ugyanis közel egy évtized után visszakerülnének az országos egységes bértáblába.
A bérek a munkakör, a szakmai fokozat és a település lakosságszáma szerint is eltérnének. A 4000 lejes referenciaértékkel egy tanácsos, jogtanácsos, szakértő vagy felügyelő számított bruttó alapbére a 120–200 ezer lakosú településeken pályakezdőként 6640, felső szakmai fokozatban 8480 lej lenne, az 50–120 ezer lakosú városokban pedig 6320, illetve 8080 lej. A 10–50 ezer lakosú településeken ugyanezeknél a munkaköröknél 6000 és 7640 lej, a 10 ezer fő alatti településeken 5600 és 7120 lej közötti összeggel számol a tervezet.
A politikusoknál is visszavettek az emelésből
A magas rangú állami tisztségviselők esetében is jóval kisebb összegek szerepelnek, mint az első tervezetben, a magasabb együtthatók teljes bevezetését ugyanis 2031-ig elnyújtanák. Az első változat alapján az államfő nyolcas együtthatóval 32.800 lejes bruttó javadalmazást kapott volna, 2026–2027-ben viszont mintegy 25.881 lejjel számolnak. A miniszterelnök és a parlament két házának elnöke körülbelül 24.670, egy miniszter 22.246, egy képviselő vagy szenátor pedig 19.411 lejes bruttó összegre számíthatna. Ez utóbbi azonban még mindig meghaladja a 2026-os, 18.720 lejes bruttó szenátori juttatást, tehát nem tényleges fizetéscsökkentésről, hanem a korábban tervezett nagyobb emelés visszafogásáról van szó.
A vesztesek fizetését megvédenék
A korábbi tervezetekhez képest alacsonyabb számított bér nem feltétlenül jelent tényleges jövedelemcsökkentést. Ha az új bértábla a 2026 novemberében folyósított fizetésnél kevesebbet eredményez, a különbséget átmeneti bérkülönbözetként tovább fizetnék, így az érintett keresete nem csökkenne az új rendszer indulásakor. Ha például valaki novemberben 10 ezer lejt keres, az új bértábla alapján pedig 9000 lej járna neki, az ezerlejes különbséget továbbra is megkapná, a későbbi béremelések azonban először ezt a különbözetet csökkentenék. Egyes közalkalmazottak fizetése ezért akár hosszabb időre is befagyhat, a tervezethez kapcsolódó szimulációk szerint pedig a vizsgált munkakörök mintegy egyharmadánál lenne szükség ilyen védelemre.
Csíkszék
