Ilie Bolojan csütörtök este kijelentette: az államfő a kormány beiktatásakor arra kérte őt, hogy tegyen meg mindent az adóemelések elkerülésért, de a költségvetés állapota ezt nem tette lehetővé.
Az Antena3-nak nyilatkozó miniszterelnököt arra reagáltatták, hogy a kormány Nicușor Dan kampányígéretével szembe menve készül áfaemelésre.
Bolojan elmondta, hogy legszívesebben maga sem nyúlt volna hozzá az áfához, de
Szerinte a kormány szerda este bejelentett deficitcsökkentő csomagja volt az egyetlen megoldás az államkassza gyors gyarapítására.
– magyarázta a miniszterelnök.
Bolojan szerint kapcsolata az államfővel az együttműködésen és a tiszteleten alapul.
– tette hozzá.
Ilie Bolojan csütörtök este azt is kijelentette, hogy át kell világítani az összes állami intézményt és hatóságot, mert csak így lehet kiszűrni a pazarlásokat.
A miniszterelnök az Antena3-nak nyilatkozva példaként említette, hogy a kormány protokollosztálya 30 személyt foglalkoztat, miközben az elnöki hivatalé csak kilencet, pedig az államfőre fontosabb külképviseleti feladatok hárulnak. Bolojan elmondta azt is, hogy működik a kormánynál egy úgynevezett intézményi reziliencia szolgálat, ahol 13-an dolgoznak, és az alkalmazottak nem tudták neki elmagyarázni, hogy voltaképp mi a munkájuk.
– jelentette ki Bolojan.
Szerinte az sincs rendben, hogy „miközben a közszférában sokan lazsálnak”, a magánszféra munkaerőhiánnyal küszködik. De hangsúlyozta, hogy „a közszférát nem szabad démonizálni”, mert azért ebben az ágazatban sokan jól végzik a munkájukat.
Beszélt arról is, hogy prioritásának tekinti az állami vállalatvezetők „arcátlan” bérének a korrigálását. Az Antena3-nak nyilatkozó miniszterelnököt arról kérdezték, hogy a nyugdíjasok megadóztatása helyett miért nem néhány veszteséges állami vállalat igazgatójának 30 ezer lejes fizetését csökkentette a kormány.
Bolojan elmondta, hogy nem akart általánosítani, de az elmúlt években számos állami vállalat igazgatótanácsába politikai alapon kerültek be emberek.
– jelentette ki. Hozzátette: miután megvetették a lábukat, ezek az emberek légből kapott teljesítménykritériumok alapján bónuszokat kaptak akkor is, ha a vállalat veszteséges volt, a privilégiumaikat pedig bebetonozták a kollektív munkaszerződésekben.
A kormányfő elmondta, hogy második lépésként ezek a vállalatvezetők elkezdték növelni a fizetésüket: 12 ezer lejről indultak, de három hónap múlva rájöttek, hogy fel kell zárkózniuk a magánszférában tevékenykedő menedzserek juttatásaihoz, és 50 ezer lejes bért szavaztattak meg maguknak. Bolojan szerint ez történt az Otopeni repülőteret működtető vállalatnál is.
A miniszterelnök leszögezte: prioritásának tekinti az állami vállalatvezetők „arcátlan” bérének a korrigálását.
Dance
