A jelenleg hatályos 2023/360-as nyugdíjtörvény szerint a területi nyugdíjpénztár által kibocsátott nyugdíjhatározatot a közlésétől számított 45 napon belül az illetékes bíróságon lehet megtámadni, ha pedig az érintett ezt a határidőt elmulasztja, a határozat véglegessé válik.
Ezen változtatna a szenátus által elfogadott törvénytervezet, amely a bírósági eljárás elé egy előzetes közigazgatási jogorvoslati szakaszt iktatna be, így a nyugdíjas először annál a területi nyugdíjpénztárnál kifogásolhatná a döntést, amely azt kibocsátotta. Erre továbbra is a határozat közlésétől számított legfeljebb 45 nap állna rendelkezésére.
A kifogás beérkezése után a nyugdíjpénztárnak újra kellene vizsgálnia a nyugdíjaktát, majd ugyancsak 45 napon belül indokolt választ kellene adnia az érintettnek. Ez lehetőséget teremtene arra, hogy egy vitatott nyugdíjhatározat ügyét még a per megindítása előtt rendezzék, például ha a nyugdíjas szerint valamely szolgálati időt, jövedelmet vagy rendelkezésre álló igazolást nem megfelelően vettek figyelembe.
Ha a pénztár a felülvizsgálat során megalapozottnak találja a kifogást, a hiba bírósági eljárás nélkül rendezhető lenne, ha azonban fenntartja korábbi álláspontját, a jogvita továbbvihető lenne a bíróságra.
A nyugdíjas tehát nem veszítené el a lehetőséget arra, hogy bírósághoz forduljon, ha nem ért egyet a nyugdíjpénztár válaszával, és akkor is megnyílna előtte ez az út, ha a pénztár az előírt 45 napon belül egyáltalán nem válaszol. Az érintettnek a pénztár indokolt válaszának közlésétől, válasz hiányában pedig a válaszadásra rendelkezésre álló határidő lejártától számított 45 napon belül kellene az illetékes bírósághoz fordulnia. Ha ez a határidő is eredménytelenül telik el, a nyugdíjhatározat véglegessé válna.
Fontos változás lenne az is, hogy a pénztári eljárás ideje alatt nem futhatna ki a nyugdíjas a bírósági jogorvoslatra rendelkezésére álló időből. A bírósági megtámadás 45 napos határideje felfüggesztődne attól a naptól, amikor a kifogást bejegyzik a nyugdíjpénztárnál, egészen addig, amíg az indokolt választ közlik az érintettel.
A tervezet ezzel egy olyan köztes szakaszt teremtene, amelyben a nyugdíjpénztárnak lehetősége lenne saját döntésének újbóli megvizsgálására, a nyugdíjas pedig úgy próbálhatná meg rendezni a vitát, hogy ezzel nem kockáztatná a későbbi bírósági jogorvoslat lehetőségét.
Az új eljárás ugyanakkor szigorú szabályt is tartalmazna, ugyanarra a nyugdíjaktára, változatlan körülmények között ugyanis főszabály szerint csak egy előzetes közigazgatási kifogást lehetne benyújtani. Az érintettnek ezért ebben kellene összegyűjtenie valamennyi kifogását, az általa vitatott szolgálati időket, valamint azokat az igazolásokat és egyéb dokumentumokat, amelyek már rendelkezésére állnak.
Újabb kifogásra akkor nyílna lehetőség, ha később a nyugdíjpénztárnak tulajdonítható nyilvánvaló számítási vagy adatbeviteli hiba derül ki, illetve olyan új irat vagy igazolás kerül elő, amely további szolgálati időt vagy jövedelmet bizonyít, és amelyet az érintett objektív okból nem tudott korábban benyújtani.

