Agerpres

Klaus Iohannis államfő a NATO csütörtöki rendkívüli értekezletén kijelentette, hogy az orosz agressziónak az európai és euroatlanti biztonságra gyakorolt hatásaira válaszul meg kell erősíteni a szövetségesek katonai jelenlétét Romániában, a Fekete-tenger térségében és a teljes keleti szárnyon, hangsúlyozva, hogy Románia számára ez stratégiai cél. Az elnöki hivatal közlése szerint a NATO-tagállamok vezetői Brüsszelben elemezték az ukrajnai háború hatását az európai és az euroatlanti térség, a keleti szárny, és ezen belül a Fekete-tenger régiójának a biztonságára. A találkozón megerősítették a szövetségesek szilárd elkötelezettségét arra, hogy szükség esetén habozás nélkül kollektív védelmet nyújtsanak valamennyi tagállam számára.

Iohannis üdvözölte a szövetséges állam- és kormányfők közös nyilatkozatát, amely szerinte teljes mértékben tükrözi Románia stratégiai célkitűzéseit és érdekeit. Az államfő üdvözölte a NATO romániai harccsoportjának megalakítását is.

Iohannis ugyanakkor azt hangoztatta, hogy felül kell vizsgálni a NATO katonai jelenlétét a keleti szárnyon, tekintettel arra, hogy a régióban jelenleg egészen más állapotok uralkodnak, mint a katonai szövetség stratégiájának kidolgozása idején. E tekintetben nagyra értékelte a NATO főtitkárának és a Szövetséges Hatalmak Európai Legfelsőbb Parancsnokának (SACEUR) a keleti szárny rövid, közép és hosszú távú megerősítésére tett konkrét javaslatait.

Az elnöki hivatal a közleményben kiemelte: Románia és Klaus Iohannis államfő kérésére a brüsszeli csúcson elfogadott nyilatkozat kimondja, hogy fel kell gyorsítani a NATO alkalmazkodását az új, veszélyesebb stratégiai valósághoz, többek között a júniusi madridi csúcstalálkozón elfogadásra váró új stratégiai koncepció révén.

A nyilatkozat tartalmazza Romániának azt a célkitűzését, hogy a NATO hosszú távon megerősítse elrettentő és védelmi képességét. A tagállamok vezetői úgy döntöttek: felkérik a NATO katonai illetékeseit, dolgozzanak ki erre konkrét javaslatokat, amelyeket a madridi csúcstalálkozón fogadhatnak majd el.

Iohannis elismételte, hogy Románia továbbra is teljes mértékben eleget fog tenni kötelezettségeinek a térségben, és emlékeztetett, hogy az ország 2023-tól a GDP 2 százalékáról 2,5 százalékra emeli a védelmi kiadásait, és folytatja a védelmi képességeit növelő beruházásait.

A NATO-csúcson a tagállamok vezetői tárgyaltak az Ukrajnának nyújtott konkrét támogatások folytatásáról, illetve új segítségnyújtási módozatok kereséséről. Iohannis elnök felhívta a figyelmet arra, hogy az ukrajnai háború okozta válság hatásaival küzdő más partnerországokat is támogatni kell, különös tekintettel a Moldovai Köztársaságra, Grúziára és Bosznia-Hercegovinára.

A csúcstalálkozón a szövetséges vezetők úgy döntöttek, hogy Jens Stoltenberg főtitkár hivatali idejét egy évvel, 2023 szeptemberéig meghosszabbítják. Klaus Iohannis elmondta, Románia teljes mértékben támogatja ezt a döntést. Az államfő elismerően szólt a főtitkár eddigi tevékenységéről, beleértve az Ukrajna elleni orosz agresszió okozta válság kezelését.