A helyszíni bejárást követően Horațiu Cosma közlekedési államtitkár arról számolt be, hogy a Kolozsvár és Kissebes közötti első két szakaszon, összesen mintegy 65 kilométer hosszúságban, folyamatosan haladnak a munkálatok.
Tájékoztatása szerint a legfontosabb infrastruktúra-elemek, köztük a földmunkák, a hidak, az átereszek, a rézsű- és talajstabilizációs munkák már csaknem teljes egészében elkészültek, így a beruházás túljutott a legösszetettebb kivitelezési feladatokon.

Fotó: Horațiu Cosma/Facebook
A vasúti pálya építése is előrehaladott állapotban van, hiszen az egyik vágányon már teljes hosszában lefektették a síneket, míg a másik vágányon mintegy harminc kilométeres szakaszon kerültek a helyükre a talpfák és az első zúzottkőréteg.
A jelenlegi ütem alapján a hatóságok arra számítanak, hogy az érintett szakaszok teljesíteni tudják a 2026 augusztusára előírt európai mérföldkövet, amely szerint a sín- és talpfarendszernek a projekt hosszának legalább kilencven százalékán el kell készülnie.

Fotó: Horațiu Cosma/Facebook
A beruházás a helyreállítási alapból, vagyis a PNRR keretében valósul meg, és a kormány jelenleg arról folytat egyeztetéseket, hogy az érintett szakaszok finanszírozását a hitelkomponensből a vissza nem térítendő támogatások közé helyezzék át. A cél az, hogy Románia minél nagyobb arányban használhasson fel vissza nem térítendő európai uniós forrásokat, és ezzel csökkentse a projekt finanszírozásához szükséges hitelállományt.

Fotó: Horațiu Cosma/Facebook
A mostani előrehaladási jelentés néhány nappal azután érkezett, hogy a Pro Infrastruktúra Egyesület a Kolozsvár és Kissebes közötti vasúti forgalom mielőbbi részleges újraindítását sürgette. A civil szervezet korábban arra hívta fel a figyelmet, hogy az első, Kolozsvár és Egeres közötti, 30,4 kilométeres szakaszon már jelentős előrelépés történt, ezért szerintük még az idén visszatérhetne a vonatközlekedés ezen a részen, akár a villamosítás befejezése előtt is.
Mit hozhat a fejlesztés az utasoknak?
A beruházás befejezése után a személyszállító vonatok akár 120 kilométeres óránkénti sebességgel, a tehervonatok pedig legfeljebb 80 kilométeres óránkénti sebességgel közlekedhetnek majd az érintett pályaszakaszokon. A fejlesztés részeként korszerűsítik az állomásokat, akadálymentesítik a létesítményeket, valamint modern digitális rendszereket is kiépítenek. A villamosítás révén csökkenhet a dízelvontatás szerepe, ami mérsékli a környezeti terhelést, és gazdaságosabb üzemeltetést tesz lehetővé.

Fotó: Horațiu Cosma/Facebook
A projekt befejezése hosszabb távon gyorsabb és kiszámíthatóbb kapcsolatot teremthet Nagyvárad és Kolozsvár között, miközben javíthatja a magyar határ felé irányuló nemzetközi személy- és áruszállítás feltételeit is.

