Bihari Napló
Makroközgazdász a Székelyhonnak: a speciális nyugdíjak esetében 11 ezer ember viszi el a GDP 1,2%-át
Makroközgazdász a Székelyhonnak: a speciális nyugdíjak esetében 11 ezer ember viszi el a GDP 1,2%-át

Fotó: Pinti Attila

Megosztás FacebookonKüldés Facebook MessengerenKüldés WhatsApponKüldés Emailben

Romániában a bruttó hazai össztermék 1,2 százalékát mindössze 11 ezer ember speciális nyugdíjára költik, miközben közel ötmillió nyugdíjas átlagosan 3000 lej alatti összegből él – figyelmeztet Diósi László makroközgazdász.

A Székelyhon Summa című közéleti műsorában Diósi László arról beszélt, hogyan jutott el Románia oda, hogy évek óta választási költségvetésben él, miközben a költségvetési hiány és a külkereskedelmi mérleg mínusza egyszerre nő. A szakember szerint a speciális nyugdíjak ügye egyszerre szociális és gazdasági feszültségforrás, amely jól mutatja a rendszer fenntarthatatlanságát.

A szakember szerint az egyik legbeszédesebb szám a román nyugdíjrendszer működéséről, hogy összességében körülbelül 147 milliárd lejt költ az állam nyugdíjakra, 4,9–5 millió ember járandóságára. Ez a GDP 8,5 százalékát jelenti, miközben az oktatás évek óta küzd azért, hogy elérje a 6 százalékos célt.

A teljes nyugdíjkeretből 17 milliárd lej jut a speciális nyugdíjakra. A makroközgazdász hangsúlyozza:

a GDP 8,5 százaléknyi nyugdíjkiadásából 1,2 százalékot mindössze 11 ezer emberre költenek, nem pedig közel 5 millióra. Mindezt úgy, hogy az átlagnyugdíj nem éri el a 3000 lejt, miközben a speciális nyugdíjak átlaga bőven 15 ezer lej fölött van.

A rendszer ráadásul nem önfenntartó – figyelmeztet a makroközgazdász. A nyugdíjalap nem fedezi sem a speciális, sem a szolgálati nyugdíjakat, ezért a költségvetésből további 1,7 milliárd lejt kell hozzáadni a speciális, és 2,2 milliárdot a szolgálati nyugdíjakhoz. Diósi szerint miközben a nyugdíjkiadás aránya európai összevetésben nem kirívó, a befizetések szintje – nagyjából 6 százalék – jóval alacsonyabb, ezért a rendszer a romló korfa és az elvándorlás miatt egyre kevésbé tartható fenn. A szakember arra is emlékeztet, hogy a nyugdíjemelések mögött gyakran szavazatvásárlási szándék áll.

Az interjúban szó esik az elmaradt reformokról, a túlméretezett államról, a fogyasztásra épülő növekedési modellről, valamint arról is, milyen esélyei vannak a román gazdaságnak a tartósan magas energiaárak és az orosz–ukrán háború árnyékában.

Ha kíváncsi a teljes videóra, nézze meg a Médiatár Youtube-csatornáján.

Megosztás FacebookonKüldés Facebook MessengerenKüldés WhatsApponKüldés Emailben