Az RMDSZ elnöke az Antena1-nek nyilatkozva elmondta, hogy azért húzódott el ennyire a vita a tíz százalékos leépítéseket előirányzó jogszabályjavaslatról, mert a két nagyobb kormánypárt nem tudott megegyezni: az egyik betöltött álláshelyek számának csökkentését, a másik a bérköltségek lefaragását javasolta.
A koalíció keddi ülésén azonban már sikerült megállapodni a központi közigazgatás átszervezését is magába foglaló tervezetről, a kormány pedig jövő héten első olvasatban tárgyal róla – részletezte Kelemen.
A politikus elmondta azt is, hogy a megszorító intézkedések és az adóemelések nem elegendőek a költségvetési hiány csökkentéséhez, beruházásokra és gazdaságélénkítő intézkedésekre is szükség van ahhoz, hogy Románia ne stagnáljon.
Az RMDSZ elnöke kedden este az Antena1-nek nyilatkozva azt is elmondta, hogy az igazságszolgáltatási rendszer képviselői indokolatlanul támadják a bírák és ügyészek nyugdíjazásáról szóló törvénytervezettel kapcsolatos kijelentései miatt, írja az Agerpres.
Kiemelte, hogy korábban többször is védelmébe vette a bírákat és ügyészeket, néhány évvel ezelőtt például az Igazságügyi Felügyelettel kapcsolatban, most pedig azok támadják, akik annak idején gratuláltak neki. „A zongoristára lőttek. (...) Elvszerű ember vagyok, semmi bajom a bírákkal vagy az ügyészekkel” – jelentette ki.
Szerinte a társadalmat dühíti, hogy a bírák és az ügyészek 25 év szolgálati idő után, 48-50 évesen mennek nyugdíjba, a kormánykoalíció célja pedig igazságosabbá tenni ezt a rendszert.
Ezért 35 évre növelné a nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati időt és a nettó fizetés 70 százalékára csökkentené a nyugdíjat.
– emlékeztetett az RMDSZ elnöke.
Elmondta azt is, hogy a bírák és ügyészek nyugdíjazásáról szóló törvénytervezetet csak az alkotmánybíróság indoklásának ismeretében lehet majd véglegesíteni. Ha a jogszabályjavaslatot valóban csak formális hiányosságok miatt utasította el a testület, akkor a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) véleményezésének kivárása után változatlan formában újra be kell nyújtani a parlamentbe. Ha pedig tartalmi kifogásai is vannak az alkotmánybíráknak, akkor azokat is ki kell javítani. „Nehéz megmondani, mit kell kijavítani, ha nem ismerjük az indoklás” – nyilatkozta Kelemen.







