A törvény ugyanakkor azt is meghatározza, hogy kik léphetnek be a lakásba. Az egyesület elnöke, az adminisztrátor, a végrehajtó bizottság valamely tagja, illetve a hivatalosan megbízott szakemberek jogosultak részt venni a beavatkozásban, amennyiben az a közös tulajdon részét képező rendszerek ellenőrzését, javítását vagy cseréjét szolgálja.

Gyakori konfliktusforrás például, amikor egy elöregedett felszálló vezeték vagy csővezeték meghibásodik, de a javításhoz fel kellene bontani egy lakás fürdőszobáját vagy falát. Ilyenkor előfordulhat, hogy a tulajdonos nem akarja beengedni a munkásokat, miközben a szivárgás vagy meghibásodás tovább súlyosbodik, és akár a szomszédos lakásokat is eláztathatja.

A törvény szerint az indokolatlan elutasítás pénzbírságot vonhat maga után. A szankció összege 500 és 3000 lej között mozoghat, és azt a helyi rendőrség vagy az önkormányzat illetékesei szabhatják ki, akár bejelentés nyomán, akár hivatalból.

Első alkalommal figyelmeztetés is adható, ugyanakkor súlyosabb vagy ismétlődő esetekben már jelentős bírságra számíthat a tulajdonos. A pénzbüntetés mellett további következményekkel is számolni kell. Ha a javítás késlekedése miatt más lakásokban is károk keletkeznek, például beázás, falrongálódás vagy egyéb műszaki probléma alakul ki, az érintett tulajdonos polgári jogi felelősséggel is tartozhat. Súlyosabb esetekben, ha a mulasztás jelentős károkat vagy veszélyhelyzetet idéz elő, akár büntetőjogi felelősség kérdése is felmerülhet.

Ha a munkálatok során kár keletkezik a lakásban, annak megtérítését vagy a társasházi egyesületnek kell biztosítania a javítási alapból, vagy annak a cégnek, illetve szakembernek, aki hibásan végezte el a munkát. A szabályok szerint az ilyen beavatkozásokat a tulajdonos és a társasházi egyesület közötti megállapodás alapján kell lebonyolítani, a feltételeket pedig írásban kell rögzíteni.