Padlóra küldhetik a turkálók többségét Romániában
Padlóra küldhetik a turkálók többségét Romániában

Fotó: Shutterstock

Megosztás FacebookonKüldés Facebook MessengerenKüldés WhatsApponKüldés Emailben

Egy készülő sürgősségi rendelet alapjaiban rengetheti meg a romániai használtruha-piacot: az iparági szereplők szerint a túlzottan szigorú és homályos szabályok olyan mértékben nehezítenék meg a működést, hogy sok üzlet nem maradhat talpon. Mindez tízezernél is több munkahely megszűnéséhez, jelentős áremelkedéshez és a megfizethető ruházat eltűnéséhez vezethet.

A környezetvédelmi és gazdasági minisztérium által előkészített sürgősségi rendelettervezet alapjaiban forgathatja fel a romániai használtruha-piacot: miközben a cél a használt termékek – különösen a textilek – szigorúbb ellenőrzése és a hulladékimport visszaszorítása,

az iparág képviselői szerint a tervezett intézkedések éppen az ellenkező hatást válthatják ki, és a teljes újrahasználati szektort sodorhatják veszélybe.

Románia az egyik legnagyobb felvevőpiaca a használt ruháknak, és a second-hand üzletek iránti kereslet az utóbbi évek gazdasági nehézségei közepette tovább nőtt. A lakosság jelentős része – becslések szerint több mint fele – rendszeresen vásárol ilyen termékeket, mivel ezek jóval megfizethetőbb alternatívát kínálnak az új ruházattal szemben.

Fotó: Pexels

A Romániai Textil-újrahasznosítási Egyesület (ARETEX) élesen bírálja a tervezetet, és annak azonnali visszavonását kéri – számolt be a Mediafax. Álláspontjuk szerint

a rendelet fojtogató jellegű szabályokat vezetne be:

előzetes engedélyekhez kötné a tevékenységet, kötelező nyilvántartásokat és digitális nyomonkövetési rendszereket írna elő, egyedi címkézést követelne meg minden egyes termékre, korlátozná a működési időt, miközben a szabályok megszegéséért akár 100 ezer lejes bírságot és büntetőjogi következményeket is kilátásba helyezne. Az iparági szereplők szerint ezek az előírások

különösen a kisebb vállalkozásokat hoznák lehetetlen helyzetbe.

A kritika egyik központi eleme, hogy a tervezet homályos meghatározásai miatt fennáll a veszélye annak, hogy a még használható, újrahasználható ruhákat is jogilag hulladékként kezelik. A szakmai szervezetek attól tartanak, hogy a jogszabály gyakorlatilag a használt ruhákat is hulladékként kezelheti, ami súlyos adminisztratív akadályokat és többletköltségeket jelentene a legálisan működő cégek számára.

Gazdasági következmények

A gazdasági következmények is jelentősek lehetnek. Az iparági becslések szerint több mint 10 ezer munkahely kerülhet veszélybe, miközben az állami költségvetés évente mintegy 250 millió lejes bevételtől eshet el.

A költségek növekedése várhatóan a fogyasztói árakban is megjelenik majd, így a second-hand ruhák drágulása elsősorban az alacsonyabb jövedelmű rétegeket érintené érzékenyen.

Paradox módon a tervezet a környezetvédelmi célokkal is szembe mehet. Az újrahasználat a körforgásos gazdaság egyik alapelve, amely csökkenti a textilhulladék mennyiségét és a fogyasztás ökológiai lábnyomát. Az ARETEX szerint azonban a túlzott szabályozás visszaszoríthatja ezt a gyakorlatot, és ezzel éppen az ellenkező hatást válthatja ki: kevesebb újrahasználat és több hulladék keletkezhet.

Ráadásul a használtruha-piac gyengülése a fast fashion iparágnak kedvezhet, amely éppen a textilhulladék egyik fő forrása.

Fotó: Pexels

A kritikusok hangsúlyozzák: támogatják az illegális textilhulladék-import visszaszorítását, azonban a jelenlegi formájában a tervezet nem a szabályszegőket, hanem a legálisan működő vállalkozásokat sújtja. Gündisch Zoltán, az ARETEX elnöke szerint egy olyan szektorról van szó, amely nemcsak munkahelyeket biztosít és hozzájárul a költségvetéshez, hanem

megfizethető ruházati lehetőséget kínál a lakosságnak, miközben csökkenti a környezeti terhelést is.

Az iparági szereplők ezért párbeszédet sürgetnek a döntéshozókkal, és a jogszabály újragondolását kérik, az európai elvekkel összhangban.

Megosztás FacebookonKüldés Facebook MessengerenKüldés WhatsApponKüldés Emailben