Tíz lej: megállítható még az üzemanyag-drágulás?
Tíz lej: megállítható még az üzemanyag-drágulás?

Fotó: Borbély Fanni

Megosztás FacebookonKüldés Facebook MessengerenKüldés WhatsApponKüldés Emailben

Hiába ígér beavatkozást a kormány, az autósok többsége úgy érzi: ehhez már túl késő. Mire a kabinet válsághelyzetről és árrésplafonról kezdett beszélni, a gázolaj ára 10 lej fölé nőtt, és még a szakértők sem várnak tartós, érdemi árcsökkenést.

Ami még néhány hete „arcátlan hazugságnak” számított az energiaügyi miniszter szerint, az hamar valósággá vált: szerdára gyakorlatilag minden töltőállomáson átlépte a 10 lejes szintet a gázolaj ára, miközben a benzin jócskán 9 lej fölé drágult. A korábban túlzónak vagy spekulációnak bélyegzett előrejelzések így rövid időn belül beigazolódtak, és jelenleg egyáltalán nem látszik, hol állhat meg az áremelkedés. Az elmúlt egy hét egyértelműen a folyamatos és gyors drágulásról szólt:

a kutak szinte naponta emelték az árakat, hétköznapokon jellemzően 10 banival literenként, szombaton 15 banival, vasárnap pedig további 7-8 banis növekedéssel.

Ez azért is számít fordulatnak, mert két héttel korábban ugyan már megindult az emelkedés, de a hétvégéken még nem drágítottak. A drágulás ütemét jól mutatja, hogy március elején még 8 lej alatt lehetett benzint tankolni, mostanra viszont a legtöbb helyen 9,20–9,30 lej közé emelkedett a literenkénti ár,

miközben a standard gázolaj több helyen már 10 lej fölött jár.

A romániai piacon a drágulás szinte megszakítás nélkül zajlik: márciusban ez már a tizenötödik áremelés volt, és az elmúlt napokban kifejezetten agresszív növekedés történt. Egyetlen nap alatt akár 15–20 banival is emelkedtek az árak. Összességében csak ebben a hónapban több mint egy lejjel nőtt a benzin, és közel két lejjel a gázolaj ára literenként.

Árrobbanás után kapkodás

Miközben az árak naponta emelkednek, a kormány halogatni kényszerült a válságkezelő intézkedéseket: bár hétfőn még azt ígérték, hogy kedden kihirdetik a rendeletet, az ülést többször is elnapolták. A tervek szerint válsághelyzetet hirdetnének a kőolajpiacon, árrésplafont vezetnének be az üzemanyagoknál az ellátási lánc minden szintjén, korlátoznák a benzin és a gázolaj kivitelét, valamint csökkentenék a biokomponens arányát is a költségek mérséklése érdekében. A javaslat azonban menet közben módosult, politikai viták alakultak ki a koalíción belül, a szakszervezetek pedig bojkottálták az egyeztetést az átláthatatlanság miatt. A szakmai szervezetek szerint az állami beavatkozás torzíthatja a piacot, és akár ellátási zavarokat is okozhat, miközben csak korlátozott hatása lenne az árak csökkentésére. A PSD közben további lépést sürget: a jövedéki adó csökkentését is szükségesnek tartja, arra hivatkozva, hogy a jelenlegi intézkedések önmagukban nem ellensúlyozzák az elmúlt hetek drágulását.

Ötven banis csökkenés

A szakértők szerint a kormány intézkedései legfeljebb korlátozott és rövid távú hatást hozhatnak az üzemanyagárakban. A Digi24-nek nyilatkozva Dumitru Chisăliță energiapiaci szakértő úgy véli, optimista esetben is legfeljebb 50 banival csökkenhet a benzin, és 30 banival a gázolaj ára, ám ezt a jelenlegi drágulási trend akár egy héten belül „lenullázhatja”. Szerinte az árrésplafon hosszabb távon kifejezetten kockázatos: ha a forgalmazók veszteségessé válnak, visszafoghatják az importot és a forgalmazást, ami ellátási zavarokhoz, sőt akár hiányhoz vezethet. Hasonló következtetésre jutott Adrian Negrescu gazdasági elemző is, aki szerint a bejelentett lépések inkább „szükségmegoldások”, és legfeljebb 5 százalékos, vagyis 40–50 banis hatást gyakorolhatnak az árakra – írja a News.ro. Úgy látja, a kormány elsődleges célja nem is az árak érdemi csökkentése, hanem az ellátás biztosítása és az esetleges hiány elkerülése, például az export korlátozásával. Ugyanakkor figyelmeztet:

az árrés korlátozása a nagy piaci szereplőknek kedvezhet, miközben a kisebb cégeket kiszoríthatja a piacról.

Mindkét szakértő egyetért abban, hogy a jelenlegi intézkedések inkább „kozmetikai” jellegűek: nem kezelik az alapvető problémákat, miközben akár új kockázatokat is teremthetnek. A háttérben ráadásul strukturális gondok is húzódnak – például a finomítói kapacitások korlátozottsága –, ami tovább csökkenti az esélyét annak, hogy a beavatkozás tartósan mérsékelje az árakat.

Korábban írtuk

Korábban írtuk

Megosztás FacebookonKüldés Facebook MessengerenKüldés WhatsApponKüldés Emailben