– nyilatkozta az Adevarulnak Sorin Tincu, a vajdahunyadi kastélymúzeum igazgatója.

A napokban megkezdett munkálatokkal még csak a 30 méteres kút felső rétegéig értek el, így a felszínre hozott pénzérmék viszonylag újak. Leginkább 50 banisokat és ennél kisebb értékű pénzérméket találtak, viszont a szakemberek arra is kíváncsiak, honnan származnak a kútba dobott érmék, illetve milyen régiek ezek, ezáltal ugyanis azt is meg tudják állapítani, mikor kezdődhetett az az szokás, hogy pénzt dobjanak a vár kútjába. A munkálatok befejezését követően a kútban talált érdekesebb pénzérméket, illetve egyes tárgyakat kiállításon mutatnak be.

de felszínre kerültek a város gyáraiból származó fémipari alkatrészek és vélhetően turista kezéből kiejtett fényképezőgép, bankkártya és napszemüveg is.

A kúthoz számos legenda fűződik: egyesek úgy tartották, hogy egy földalatti alagúttal összeköttetésben áll a 10 kilométeres távolságnyira levő dévai várral, de víztározónak is vélték. Utóbbit az idők során megcáfolták, a kút mélyén ugyanis egy erőteljes forrás van, ugyanakkor bizonyíthatóan több tatarozáson is átesett: négy méteres mélységig téglafala van, amit lejjebb, 28 méteres mélységig kőfal követ, a kút első tisztítását pedig a 19. századra datálják – nyilatkozta a régész.

A történet szerint a törököknek azt ígérték, ha vizet találnak a sziklában, amire a várat építették, szabadon engedik őket. Tizenöt év után harminc méteres mélységben vízre bukkantak a szabadságra vágyó kútásók, ám időközben Hunyadi János elhunyt, Szilágyi Erzsébet pedig vérpadra küldte őket. A legenda egy másik változata szerint Hunyadi szabadon engedte a foglyokat. A legenda valóságalapját képezhetik a kút szomszédságában levő kápolna falára felírt arab szavak, melyek arról adnak hírt az utókornak: „Hassan, aki írta ezeket, a gyaurok foglya a templom melletti várban”.

Az Erdély legfestőibb középkori erődítményének tartott Vajdahunyadi vár a 13. században, a tatárjárás után épült gótikus stílusban, Luxemburgi Zsigmond király 1409-ben adományozta katonai érdemeiért Hunyadi János apjának, Vajknak. Hunyadi az 1440-es években lovagvárrá építtette át, kaputornyokkal és bástyákkal látta el, gótikus kápolnát is építtetett. Kormányzósága alatt itt élt felesége, Szilágyi Erzsébet, aki Hunyadi halála után reneszánsz stílusban bővíttette tovább. A vár később Bethlen Gábor erdélyi fejedelem birtokában volt, a török hódoltság után elkerülte a megsemmisítés sorsát.

– olvasható a Krónika összefoglalásában.