A romániaiak jobban félnek a háború miatti drágulásoktól, mint a konfliktus kiterjedésétől
A romániaiak jobban félnek a háború miatti drágulásoktól, mint a konfliktus kiterjedésétől

Fotó: Borbély Fanni

Megosztás FacebookonKüldés Facebook MessengerenKüldés WhatsApponKüldés Emailben

A legtöbb romániai lakos erősen érzi az áremelkedések hatásait, és jobban fél az iráni háború árakra gyakorolt hatásától és az üzemanyagválságtól, mint a konfliktus kiterjedésétől – derül ki az ARP közvélemény-kutató intézet április 1. és 10. között végzett barométer típusú felméréséből.

A kedden közzétett adatok szerint a romániaiak 52 százaléka érzi úgy, hogy az üzemanyagárak emelkedése nagyon nagy mértékben érinti. A válaszadók 26,6 százalékára nagy mértékben, 9,9 százalékára kis mértékben, 3,8 százalékára nagyon kis mértékben hatottak a drágulások. A válaszadók 7,7 százaléka nem tudott, vagy nem akart válaszolni a kérdésre – írja az Agerpres.

A közvélemény-kutatás szerint a romániaiak 21,13 százaléka attól tart leginkább, hogy az iráni háború energiaválságot (kőolaj, gáz) vált ki, 20,6 százaléka úgy véli, hogy ez a konfliktus áremelkedéshez és inflációhoz vezet, míg 18,3 százaléka attól tart, hogy Románia is belekeveredik a háborúba.

Emellett a válaszadók 7,6 százaléka attól tart, hogy a háború Európába is átterjed, 6,1 százalék úgy véli, hogy ez a szabályokon alapuló globális rend összeomlásához vezet; 5,2 százalék attól tart, hogy a háború hónapokig vagy évekig elhúzódik,

míg 4,8 százalék a terrorizmus felerősödésétől, 2,4 százalék a konfliktusövezetben kialakuló humanitárius válságtól, 1,3 százalék pedig a globális légi közlekedésben esetleg fellépő zavaroktól tart.

A megkérdezettek 12,4 százaléka nem tudott választ adni arra a kérdésre, hogy mi a legnagyobb félelmük az iráni háborúval kapcsolatban.

Arra a kérdésre, hogy „támogatják-e” vagy „ellenzik-e” Románia döntését, miszerint az iráni háború kapcsán engedélyezi az amerikai haderőnek, hogy felszerelést és katonákat telepítsen az országunkba, a megkérdezettek 35,7 százaléka nem nyilvánított véleményt. További 18,7 százalék támogatja, 32,2 százalék pedig ellenzi ezt a döntést, míg 13,4 százalék nem tudott válaszolni a kérdésre.

Az ARP felmérése április 1. és 10. között készült online panelinterjúk formájában, 1187 fős mintán. A hibahatár ±2,8 százalékos.

Megosztás FacebookonKüldés Facebook MessengerenKüldés WhatsApponKüldés Emailben