Romániának jelenleg nincs hitelmegállapodása az IMF-fel, de a pénzintézet az úgynevezett 4. cikkely szerinti konzultációk alapján évente felülvizsgálja a román gazdaság helyzetét – írja az Agerpres.

A mostani következtetéseik szerint az adóreformokat is tartalmazó, nemrégiben elfogadott deficitcsökkentő csomag fontos előrelépés a költségvetési egyensúly helyreállításában. Ezeknek az intézkedéseknek a maradéktalan végrehajtása és további intézkedések 2027-től történő bevezetése elengedhetetlen lesz a 3 százalékos GDP-arányos költségvetési hiány eléréséhez – állapította meg az IMF küldöttsége.

Szakértőik szerint a jegybank óvatos monetáris politikája továbbra is megfelelő, a kamatcsökkentést csak akkor kell folytatni, ha az infláció határozottan csökkenő pályára állt. Ugyanakkor egy rugalmasabb árfolyam középtávon javítaná a sokkokkal szembeni ellenálló képességet.

Az IMF emlékeztetett arra, hogy „átmeneti tényezők” hatására tavaly a román GDP szerényen, mindössze 0,8 százalékkal növekedett, és a gazdaság bővülése az idei első félévben is lassú volt. Eközben augusztusban az éves infláció elérte a 9,9 százalékot az áfaemelés és a villamos energia ársapkájának kivezetése miatt. Ugyanakkor a költségvetési hiány növekedésének hatására a folyó fizetési mérleg hiánya elérte a GDP 8,4 százalékát, vagyis az úgynevezett ikerdeficit is nőtt, és a közalkalmazotti bérek, illetve a nyugdíjak befagyasztása ellenére sem fog csökkenni ebben az évben.

Az IMF arra számít, hogy a román gazdaság a költségvetési konszolidáció körülményei között idén 1 százalékkal, jövőre pedig 1,4 százalékkal nő. Ez annak is köszönhető, hogy a NextGenerationEU program által finanszírozott beruházások felgyorsulása részben ellensúlyozza az átmenetileg magas infláció és a megszorítások miatti fogyasztáscsökkenést. Az infláció pedig magas marad 2026 végéig, amikor a jegybanki célsávba kerül – állapították meg a nemzetközi pénzintézet szakértői.

A Valutaalap küldöttsége szerint továbbra is fennáll a veszélye Románia leminősítésének, mivel aggályok merülnek fel a hitelminősítőkben a költségvetési konszolidáció végrehajtásával és az államháztartás középtávú fenntarthatóságával kapcsolatban. A bizonytalanságokat külső tényezők is növelik: az Egyesült Államok vámpolitikája, az európai gazdaság lassulása és a közvetlen külföldi befektetéseknek a regionális konfliktusok miatti elmaradása.

A szakértők szerint pozitívum, hogy a deficit csökkentése és az EU-forrásokból finanszírozott beruházások megvalósítása erősítené a befektetői bizalmat és a vártnál gyorsabban csökkentené a kockázati felárakat, ami gyorsabb gazdasági növekedést és több magánberuházást eredményezne.

Az IMF számításai szerint a kormány két deficitcsökkentő csomagjába foglalt intézkedések maradéktalan végrehajtása a költségvetési hiány 1,25 és 2 százalékpont közötti csökkenését eredményezné 2025-ben és 2026-ban. Ez azt jelentené, hogy jövőre 6 százalékra mérséklődne a GDP-arányos deficit. A következő évben, 2027-ben azonban csak 1 százalékponttal csökken majd a hiány, miközben a GDP-arányos államadósság megközelíti a 70 százalékot. Ezért a nemzetközi pénzintézet szerint 2027-től további kiigazításokra lesz szükség ahhoz, hogy Románia deficitje középtávon 3 százalék alá csökkenjen, és az eladósodottság is jelentősen mérséklődjön.