A statisztikák szerint 2025-ben a pénzbeli jövedelem háztartásonként átlagosan havi 8832 lejt tett ki (ami személyenként 3554 lejnek felel meg), míg a természetbeni jövedelem háztartásonként havi 566 lej (személyenként 228 lej) volt.
– írja az Agerpres.
Az átlagban 6438 lejes összegű bruttó havi bérjövedelmek és a hozzájuk kapcsolódó egyéb bevételek a háztartások összes jövedelmének 68,5 százalékát jelentették. Emellett a szociális juttatásokból származó, átlagban 1878 lejes jövedelem (20 százalék), valamint a természetbeni jövedelem (6 százalék) is hozzájárult a háztartások teljes bevételéhez.
Lakóhely szerinti bontásban a városi háztartások havi jövedelme átlagban 10.732 lej volt a múlt évben, 1,4-szer nagyobb, mint a vidékieké. Az egy főre jutó bevétel a városi háztartásokban 4489 lej volt, 1,5-ször nagyobb a vidéki háztartásokban regisztráltnál.
Városon a fizetések és a bér jellegű juttatások tették ki a teljes jövedelem 74,1 százalékát, vidéken ez az arány 14,3 százalékponttal kisebb volt. A szociális juttatásokból származó összegek részesedése a teljes jövedelemben 2,6 százalékponttal nőtt. A természetbeni jövedelem az összbevétel 9,9 százalékát tette ki vidéken, ez az arány 2,8-szor volt nagyobb a városon jegyzettnél.
A háztartások átlagos havi pénzbeni kiadása 2025-ben 7582 lej (személyenként 3051 lej) volt, és 15,4 százalékkal haladta meg az előző évi kiadásokat.
A háztartások kiadásainak 60,1 százalékát (4833 lej) a fogyasztási kiadások tették ki tavaly, 33,6 százalékát (2699 lej) a helyi és központi adók, illetékek, társadalombiztosítási járulékok, 1,9 százalékát (150 lej) pedig a háztáji gazdálkodással kapcsolatos költségek (a tenyészállatok és baromfik etetésére, vetőmagra, állatorvosi szolgáltatásokra stb. fordított kiadások) – derül ki az INS adataiból.

