A legfrissebb tervezet 2026 decemberére és 2027-re 4000 lejben határozza meg a referenciaértéket, amelyet az egyes munkakörökhöz rendelt, 1 és 8 közötti szorzóval kell megszorozni az alapbér kiszámításához. Ez újabb csökkentést jelent, az első változatban még 4325, a júliusi tervezetben pedig 4100 lej szerepelt.
A közszféra munkaköreit 12 bérfokozatba sorolnák, az új rendszer pedig az 1,27 millió betöltött állami álláshelyet érintené. Ha az új bértábla alapján valakinek kevesebb járna a 2026 novemberében folyósított bérénél, átmeneti bérkülönbözettel őriznék meg annak szintjét, amely az új bértábla szerinti alapbér későbbi emelkedésével fokozatosan csökkenne.
A tervezet több ágazatban külön szabályokat állapít meg. Emelik a közoktatásban dolgozó pedagógusok bérbesorolási együtthatóit, az osztályfőnökök 20 tanulóig a referenciaérték 10, 21–30 diáknál 15, 30 fölött 20 százalékát kapnák pótlékként, a tanítóknak és óvodapedagógusoknak pedig 10 százalék járna.
Az egészségügyben a hétvégén és munkaszüneti napokon, a rendes munkaidő keretében ledolgozott órák díjazását 30-ról 40 százalékra emelnék, az ilyen napokon, a rendes munkaidőn felül teljesített ügyeleteknél pedig 20-ról 30 százalékra nőne az óradíjhoz kapcsolódó emelés.
A 15 százalékos műszakpótlék feltétele lenne, hogy a dolgozó legalább három műszakot teljesítsen a 3×8 vagy 2×12 órás rendszer minden egyes váltásában. A pótlékok és egyéb juttatások teljes összege főszabály szerint nem haladhatná meg intézményi szinten az alapbérek 20 százalékát.
A 4000 lejes referenciaérték ugyanakkor nem feltétlenül maradna változatlan egész 2027-ben. A Profit.ro kormányzati forrásokból származó értesülése szerint a törvény pénzügyi forgatókönyve azzal számol, hogy az évközi költségvetés-kiigazítást követően, amennyiben az államháztartás helyzete ezt lehetővé teszi, októbertől 4100 lejre emelhetik. A 100 lejes, 2,5 százalékos növelés nem automatikus, a törvénytervezet jelenlegi szövege csak azt rögzíti, hogy a kormány a pénzügyminisztérium féléves jelentése alapján 2027-ben módosíthatja a referenciaértéket. A bérekre fordított teljes állami kiadás ugyanakkor már a 4000 lejes értékkel is mintegy 12 milliárd lejjel növekedhet.
Sztrájkkal és az intézmények megbénításával fenyegetnek
A tervezet nyilvánosságra kerülése után több ágazat szakszervezete is tiltakozott. A Sanitas teljes egészében elutasította az új változatot, amelyet az előzőeknél is rosszabbnak nevezett, és azt kifogásolta, hogy nem garantál kiszámítható béremelést és nem rendezi az egészségügyben, illetve a szociális ellátórendszerben fennálló béraránytalanságokat. A mentőszolgálatok érdekvédelmi szövetsége a jövő héttől „radikális akciókat” helyezett kilátásba, ha nem módosítják a tervezetet.
Az igazságügyi alkalmazottakat képviselő Dicasterial szakszervezet szeptember 1-jétől a bíróságok és ügyészségek tevékenységének teljes, határozatlan idejű blokkolását helyezte kilátásba.
A bírósági és ügyészségi jegyzők elsősorban a referenciaérték 4000 lejre csökkentését, az alacsonynak tartott bérszorzókat és a pótlékok elvesztését kifogásolják, emellett azt állítják, hogy az átmeneti kompenzáció sem őrizné meg teljes egészében a jelenlegi bruttó jövedelmüket.
A nyugdíjpénztárak alkalmazottai szintén tiltakozásra és a tevékenység leállítására készülnek, szerintük az új bértábla fenntartja, egyes munkaköröknél pedig tovább növeli az országos nyugdíjpénztár és a területi intézmények közötti bérkülönbségeket. Példájuk szerint egy felsőfokú tanácsos számított bére a központi apparátusban 11.480-ról 11.200 lejre, a területi pénztáraknál 8815-ről 8600 lejre csökkenne.
A kulturális ágazatból is érkeztek éles bírálatok, az egyik múzeumigazgató szerint a rendszer nem kínál megfelelő perspektívát a fiatal szakembereknek, egy húszéves tapasztalattal rendelkező múzeumi szakember jelenlegi fizetését 4900 lejben jelölte meg.
Bolojan szerint nem fér bele minden követelés
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök pénteken leszögezte, hogy az új jogszabály nem valamennyi közalkalmazott fizetésének emelését szolgálja, hanem akkora bértömeg-növekedést engedhet meg, amekkorát a gazdaság elbír, és elsősorban a jelenlegi béraránytalanságokat kell rendeznie.
Bolojan szerint senkinek nem csökken a keresete, azoknak azonban, akiknek a fizetése már meghaladja az új bértábla alapján indokolható szintet, egy ideig befagyhat a bére, az alacsonyabb keresetű csoportoknál pedig nagyobb tér nyílhat az emelésre.
A kormányfő szerint a közszféra béreinek növelésére összesen 8–12 milliárd lejes mozgástér áll rendelkezésre, ezért nem lehet olyan béremeléseket vállalni, amelyekre nincs pénzügyi fedezet.
Bolojan arra is figyelmeztetett, hogy a bértörvény elfogadása Románia uniós finanszírozása szempontjából is fontos, a reform ugyanis a helyreállítási terv egyik vállalása, amelyhez jelentős összegű PNRR-forrás kapcsolódik.
A jogszabály határidőre történő elfogadásának elmaradása esetén Románia mintegy 770 millió euró uniós támogatást kockáztat, ezért a kormányfő szerint nem jelentene megoldást a tervezet elvetése sem.
Csíkszék
