Az év második felétől a bruttó minimálbér 4050 lejről 4325 lejre emelkedik. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy teljes munkaidőben foglalkoztatott minimálbéres alkalmazott nettó fizetése a jelenlegi 2574 lejről körülbelül 2699 lejre nő, a különbség tehát mintegy 125 lej havonta. A növekedés ugyanakkor kisebb annál, mint amit a bruttó bér emelkedéséből sokan elsőre várnának. Ennek oka, hogy a minimálbéresek számára biztosított adó- és járulékmentes összeg július 1-től csökken. Míg az év első felében 300 lej volt az a rész, amely után nem kellett adót és járulékokat fizetni, addig az év második felében ez az összeg már csak 200 lej lesz.
A változás a munkáltatókat is érinti: egy minimálbéres alkalmazott foglalkoztatása jelenleg körülbelül 4134 lejbe kerül a cégnek havonta, júliustól viszont ugyanez a költség már megközelíti a 4418 lejt. Július 1-től megszűnik a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban alkalmazott külön minimálbér. Ezekben az ágazatokban eddig szintén 4050 lej volt a kötelező legkisebb bruttó alapbér, de külön jogszabály szabályozta ezt az összeget. A változás után az agrár- és élelmiszeripari dolgozók is ugyanabba a rendszerbe kerülnek, mint a gazdaság többi szereplője, így rájuk is a 4325 lejes országos minimálbér lesz érvényes. Bihar megyében, ahol a mezőgazdaság és az élelmiszer-feldolgozás továbbra is jelentős foglalkoztató, ez a módosítás számos munkáltatót és alkalmazottat érinthet.
Ezzel párhuzamosan az építőipar marad az egyetlen olyan jelentős ágazat, amely továbbra is külön minimálbért alkalmazhat. Az építőipari minimálbér változatlanul 4582 lej marad, így az építőipari dolgozók továbbra is magasabb kötelező bérszinttel rendelkeznek, mint a gazdaság többi szektorában foglalkoztatott minimálbéresek.
A minimálbér emelkedése azok számára is fontos változást hoz, akik utólag szeretnének szolgálati időt vásárolni nyugdíjcélból. Romániában bizonyos feltételek mellett lehetőség van arra, hogy valaki önkéntes befizetéssel pótolja a hiányzó járulékfizetési időszakokat. Mivel az ilyen befizetések alapja szintén a minimálbérhez kapcsolódik, július 1-től egy év szolgálati idő „megvásárlása” drágább lesz. Ez különösen azok számára lehet fontos, akik közel állnak a nyugdíjkorhatárhoz, és még hiányzik néhány hónap vagy év a teljes jogosultság megszerzéséhez. Számukra érdemes lehet még a változás előtt tájékozódni a lehetőségekről és a pontos költségekről.
Drágulhatnak az olcsó internetes rendelések
Az online vásárlókat egy európai uniós intézkedés is érintheti. Július 1-től az Európai Unión kívülről érkező,
A változás elsősorban az olyan platformokról rendelőket érintheti, mint a Temu, a Shein vagy más ázsiai webáruházak. Egy néhány eurós termék esetében a plusz három eurós teher már jelentős költségnövekedést jelenthet, különösen akkor, ha valaki gyakran rendel kisebb értékű árukat. A díjat ráadásul nem csomagonként, hanem az egy küldeményben található különböző termékkategóriák után számítják fel, így ha valaki például ugyanabban a csomagban ruházati terméket, telefontokot és elektronikai kiegészítőt rendel, a többletköltség akár 9 euróra is emelkedhet.
Korábban írtuk
Nem minden lesz drágább
A minimálbér emelkedése alapján sokan arra számítanának, hogy az önkéntes egészségbiztosítás összege is nőni fog, ez azonban nem történik meg. Azoknak a személyeknek, akiknek nincs adóköteles jövedelmük, de szeretnének egészségbiztosítást, továbbra is 2430 lejt kell fizetniük a rendszerbe való belépésért. Az összeg azért marad változatlan, mert a számítás alapjául nem a júliusban életbe lépő minimálbér, hanem a 2026. január 1-jén érvényes 4050 lejes minimálbér szolgál. A rendszer szerint a biztosítást igénylő személy a teljes összeg 25 százalékát a nyilatkozat benyújtásakor fizeti ki, a fennmaradó 75 százalékot pedig a következő év május 25-éig rendezheti. Az így megszerzett egészségbiztosítás tizenkét hónapig érvényes.

