Nyugdíjlevonások: így változik a 3000 lej feletti összegek kifizetése
Nyugdíjlevonások: így változik a 3000 lej feletti összegek kifizetése

Illusztráció

Fotó: Haáz Vince

Megosztás FacebookonKüldés Facebook MessengerenKüldés WhatsApponKüldés Emailben

A 3000 lejnél magasabb nyugdíjak után egészségbiztosítási járulékot (CASS), valamint személyi jövedelemadót is levonhatnak, a számítás módja azonban sokak számára nem egyértelmű. Megmutatjuk, mikor kell CASS-t fizetni, hogyan számítják ki az adót, és konkrét példákon keresztül azt is, mekkora összeg érkezik végül a nyugdíjas számlájára.

A jelenlegi szabályok szerint a 3000 lejt meghaladó nyugdíjrész után 10 százalékos egészségbiztosítási járulékot (CASS) kell fizetni, emellett pedig a törvényben meghatározott adóalap után személyi jövedelemadót is levonnak.

Fontos ugyanakkor, hogy sem a CASS-t, sem az adót nem a teljes nyugdíj összegére számítják ki, hanem kizárólag a jogszabályban meghatározott módon.

A levonások elvégzése nem a nyugdíjas feladata, mivel azokat automatikusan a nyugdíjat folyósító intézmény számolja ki, vonja le és utalja tovább a költségvetésbe, így a jogosultak minden hónapban már a nettó összeget kapják kézhez.

Csak a háromezer lej feletti rész után kell egészségbiztosítási járulékot fizetni

Az egészségbiztosítási járulék kizárólag a havi 3000 lejt meghaladó nyugdíjrészre vonatkozik, mértéke pedig 10 százalék. Ez azt jelenti, hogy aki legfeljebb 3000 lejes nyugdíjat kap, annak egyáltalán nem kell CASS-t fizetnie. Egy 3200 lejes nyugdíj esetében például nem a teljes összeg után számolják a járulékot, hanem csak a 200 lejes többletre, így a CASS összege mindössze 20 lej. Ugyanez egy 4000 lejes nyugdíjnál 100 lejes levonást jelent, hiszen ebben az esetben 1000 lej haladja meg a küszöbértéket.

A hatályos jogszabályok szerint ezt a rendszert 2027. december 31-éig alkalmazzák, ezt követően a parlament új törvénnyel módosíthatja a szabályokat.

Így számítják ki a személyi jövedelemadót

A személyi jövedelemadó mértéke szintén 10 százalék, azonban azt nem közvetlenül a 3000 lej feletti nyugdíjrészre vetítik.

Az adóalapot úgy határozzák meg, hogy a bruttó nyugdíjból először levonják a 3000 lejes adómentes összeget, majd – ha a nyugdíjasnak CASS-t is kell fizetnie – annak összegét is.

Csak az így fennmaradó összeg után számítják ki a 10 százalékos adót. Egy 3200 lejes nyugdíjnál például a 20 lejes CASS levonását követően 180 lej marad adóalapként, amely után 18 lej személyi jövedelemadót kell fizetni. A két levonás együtt így 38 lejt tesz ki, vagyis a nyugdíjas végül 3162 lejt kap kézhez. Egy 4000 lejes nyugdíj esetében a 100 lejes CASS után 900 lej marad adóalapként, amelynek 10 százaléka 90 lej, így a teljes levonás 190 lej, a folyósított összeg pedig 3810 lej lesz.

Korábban írtuk

A nyugdíjasoknak nincs külön teendőjük

A nyugdíjak után fizetendő CASS és személyi jövedelemadó levonása minden esetben automatikusan történik, ezért a nyugdíjasoknak sem bevallást nem kell benyújtaniuk, sem külön befizetést nem kell teljesíteniük.

Az állami nyugdíjrendszerben az Országos Nyugdíjpénztár és a területi nyugdíjpénztárak végzik el a számításokat, vonják le a fizetendő összegeket, majd utalják tovább azokat a megfelelő költségvetésekbe.

Ugyanez a kötelezettség terheli a szektorális nyugdíjpénztárakat, valamint azokat az intézményeket és alapkezelőket is, amelyek más nyugdíjtípusokat, így például magán- vagy fakultatív nyugdíjakat folyósítanak. Ennek köszönhetően a nyugdíjasok minden hónapban már a levonásokkal csökkentett, végleges összeget kapják meg.

Korábban írtuk

Megosztás FacebookonKüldés Facebook MessengerenKüldés WhatsApponKüldés Emailben