A legnagyobb drágulást a lakhatási költségeknél mérték, amit főként az elektromosenergia-árak befagyasztásának megszüntetése idézett elő. Bár a romániai nettó átlagfizetés jelenleg 5837 lej, a dolgozók mintegy egyharmada minimálbérért dolgozik, ami mindössze 55–60 százalékát fedezi a tisztes megélhetéshez szükséges összegnek.
Egy kétgyermekes család havi megélhetési kosarának értéke 8,8 százalékkal nőtt az elmúlt évben, és 56 százalékkal haladja meg a 2020-as szintet, amikor még 7234 lej volt. A legnagyobb mértékben a lakhatási költségek, az élelmiszerek, a közüzemi díjak, valamint az egészségügyi és oktatási kiadások emelkedtek.
Az élelmiszerek 8,19 százalékkal, a ruházat és lábbeli 7,25 százalékkal, a lakbér és lakáshitel 5,71 százalékkal, a közüzemi díjak pedig több mint 22 százalékkal drágultak. Emellett a szolgáltatások, az egészségügyi kiadások és a szabadidős tevékenységek is 10–12 százalékkal többe kerülnek, mint tavaly.
A legnagyobb ugrás a lakhatásnál történt, miután 2025 júliusában megszűnt a lakossági áramárak korlátozása. Három éven át az állam kompenzálta a piaci ár és a fogyasztók által fizetett díj közötti különbséget, ám a plafon eltörlése után az elektromos energia éves inflációja elérte a 63 százalékot.
Noha a 4322 lejes összeg valamivel alacsonyabb, mint az országos nettó átlagfizetés, amely 5837 lej, a statisztikai adatok nem tükrözik a valós helyzetet. Romániában több mint 1,8 millió ember dolgozik minimálbérért, vagyis nagyjából minden harmadik munkavállaló. A hivatalos átlagbér torzítja a képet, hiszen a nagyon magas jövedelmek felhúzzák az átlagot, ezért sokkal beszédesebb mutató lenne a mediánbér, amely jobban megközelíti a minimálbér szintjét, és pontosabban mutatja meg, mennyit keres a „hétköznapi” dolgozó.
Románia tavaly ültette át az uniós irányelvet, amely a megfelelő minimálbér biztosítását célozza, és előírja, hogy a minimálbért évente felül kell vizsgálni az infláció és a termelékenység alakulása szerint. A számítások alapján a minimálbér aránya az átlagfizetéshez képest 47 és 52 százalék között lehet, a végleges értéket pedig a szakszervezetek, a munkaadók és a kormány egyeztetik, majd kormányhatározattal hagyják jóvá. Egyelőre nincs megállapodás a 2026-os minimálbér-emelésről. Több politikus – köztük Ilie Bolojan miniszterelnök – úgy nyilatkozott, hogy a nehéz gazdasági helyzetben nem lehet újabb terheket róni a vállalkozásokra. A szakértők viszont figyelmeztetnek: ha januárban nem történik emelés, az uniós irányelv megsértését jelentené, és akár kötelezettségszegési eljárást is vonhat maga után.
A számítások szerint a minimálbérnek legalább bruttó 4315 lejre kellene emelkednie, a felső határ pedig 4774 lej lehetne, ami 18 százalékos növekedést és a vásárlóerő enyhe javulását jelentené. Valószínű azonban, hogy a kormány a kisebb emelést választja majd, ami viszont továbbra sem lesz elegendő ahhoz, hogy a minimálbérből élők elérjék a tisztes megélhetéshez szükséges szintet.
Dance
