Az új konstrukció nem azonos sem az állami nyugdíjrendszerrel, sem a kötelező magánnyugdíjjal, sem az önkéntes nyugdíjpénztárakkal. Lényegében egy külön, hosszú távú befektetési számláról lenne szó, amelyet bármely romániai illetőségű természetes személy megnyithatna, és amelynek legnagyobb vonzerejét a kedvező adózási szabályok jelentenék.
A cél az, hogy az emberek már aktív éveik alatt rendszeresen félretegyenek, a megtakarításaik pedig a tőkepiacon gyarapodjanak, így nyugdíjba vonuláskor egy jelentősebb összeg állhasson rendelkezésükre.
A törvényjavaslat kétféle számlatípust vezetne be, amelyek eltérő adókedvezményeket kínálnának. Az egyik az úgynevezett adómentességi rendszerű számla lenne, amelyre kizárólag a tulajdonos fizethetne be. Ennél a megoldásnál a nyugdíjkor a számláról felvett befektetési jövedelem után nem kellene jövedelemadót fizetni, és az összeg a társadalombiztosítási járulékok alapjába sem számítana bele. Ha például valaki húsz-huszonöt éven keresztül rendszeresen fektetne be, és a megtakarítása jelentős nyereséget termelne, akkor ezt a hozamot adómentesen vehetné fel, amennyiben kivárja a nyugdíjkorhatárt.
A másik lehetőség az úgynevezett levonhatósági rendszerű számla lenne. Ennél nemcsak a számla tulajdonosa fizethetne be, hanem a munkáltató is hozzájárulhatna a dolgozó megtakarításához. A munkavállaló befizetései csökkentenék a személyi jövedelemadó alapját, vagyis már a befizetéskor adókedvezményhez jutna, a munkáltató által fizetett összegek pedig meghatározott értékhatárig nem számítanának adóköteles jövedelemnek. Amikor azonban a tulajdonos nyugdíjasként felveszi az összeget, azt jövedelemadó terhelné, ugyanakkor társadalombiztosítási járulékot ekkor sem kellene utána fizetni.
Adómentes, de nyugdíjig lekötött pénz
A két konstrukció közös jellemzője, hogy a számlán tartott befektetések után a megtakarítás időszakában nem kellene adót fizetni. Ez azt jelenti, hogy ha valaki részvényeket vásárol, azok árfolyama emelkedik, osztalékot kap, vagy kötvényeken keres nyereséget, ezek a bevételek a számlán belül tovább gyarapíthatják a megtakarítást anélkül, hogy közben adófizetési kötelezettség keletkezne. A rendszer ezzel hosszú távú befektetésre ösztönözné a lakosságot. A kedvezményeknek ugyanakkor feltétele is lenne:
hanem olyan megtakarítási formáról, amelynek célja kifejezetten az időskori anyagi biztonság erősítése. A kedvező adózás tulajdonképpen azért járna, mert a tulajdonos vállalja, hogy hosszú évekre leköti a pénzét.
A felhalmozott összegeket a számlatulajdonos részvényekbe, kötvényekbe és más pénzügyi eszközökbe fektethetné be, feltéve, hogy ezek az Európai Unió vagy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagállamainak tőkepiacain érhetők el. A befektetések kezelését elsősorban brókercégek végeznék, és a tervezet szerint egy személy akár több ilyen számlát is nyithatna.
A jogszabály külön kitér a befektetők védelmére is. Ha a számlát vezető brókercég időközben fizetésképtelenné válna, a befektetések nem vesznének el, hanem a számlatulajdonos másik szolgáltatóhoz vihetné át azokat.
A tervezet szerint az ilyen befektetésekre a Befektető-kártalanítási Alap védelme is kiterjedne. Arról is rendelkezik a javaslat, hogy a számlán felhalmozott vagyon a tulajdonos halála esetén nem veszne el, hanem az örökösöket illetné meg.
A kezdeményezők azzal indokolják az új rendszer bevezetését, hogy a népesség elöregedése egyre nagyobb terhet ró majd az állami nyugdíjrendszerre, ezért hosszabb távon mind az állam, mind a lakosság érdeke, hogy minél többen rendelkezzenek saját nyugdíjcélú megtakarítással. Szerintük az új számlatípus egyszerre ösztönözheti az öngondoskodást, növelheti a lakosság részvételét a tőkepiacon, erősítheti a román értékpapírpiacot, miközben hozzájárulhat a pénzügyi tudatosság javításához is.
A tervezetet a szenátus már elfogadta, hatályba azonban csak akkor léphet, ha a képviselőház is megszavazza, az államfő kihirdeti, majd megjelenik a Hivatalos Közlönyben.
Csíkszék
