A valóban nagyszabású programnak van azonban egy szépséghibája is, amit több forrásból jeleztek a Bihari Naplónak: az iskolák nem azokat az eszközöket kapták meg, és nem abban a mennyiségben az informatika-laborjaikba, amelyeket és amennyit kértek, illetve amit az önkormányzat ígért nekik.

Kérdeztük az ügyben Marius Moșt, a projektet bonyolító Nemzetközi Finanszírozású Projektek Menedzsment Igazgatóságának vezetőjét, aki szerkesztőségünknek lényegében megerősítette ezt az információt, és magyarázatot is adott arra, hogy miért történt mindez: az iskolákban „igényfelmérést végeztünk, majd elindítottuk a beszerzéseket. Néhány esetben azonban olyan hosszú volt a szállítási határidő, hogy kénytelenek voltunk azt választani, amit a projekt lezárásáig még le lehetett szállítani. Mivel 2026. augusztus 31-ig minden berendezésnek meg kellett érkeznie, ezért bizonyos területeken módosítanunk kellett az eredeti elképzeléseken, hogy a projektet teljes egészében le tudjuk zárni. Piaci felmérést is végeztünk, hiszen nem kockáztathattuk az egész projektet, ezért néhány felszerelés esetében a szállítási határidőkhöz kellett igazítanunk az eredeti terveket” – fogalmazott.

Végül hozzátette, hogy az iskolák igényeinek nagy részét sikerült kielégíteni, „de a beszerzések miatt vannak bizonyos kivételek” – ismerte el.

Megszólaltattuk Szabó József RMDSZ-es helyi tanácsost is, akihez szintén eljutottak információk erről a helyzetről. Ő elmondta, hogy nem szerencsés az, ha egy benyújtott pályázat eredménye kevesebb lesz, mint amit a pályázó, esetünkben a váradi önkormányzat eredetileg kommunikál. Véleménye szerint, mivel eszközbeszerzési projektről van szó, ezt a rendelkezésre álló idő alatt le lehetett volna bonyolítani.

– fogalmazott Szabó József.

A tanácsos azt javasolja az intézményvezetőknek, hogy amennyiben tapasztalják, hogy nem azt kapták, amit kértek, illetve amit a polgármesteri hivatal ígért nekik, ezt írásban jelezzék az önkormányzatnak.

Az általunk megkérdezett, nevük elhallgatását kérő váradi szakemberek elmondták, hogy a kért számítógépek helyett jóval kevesebb, más típusú eszköz érkezett. Az iskolák előzetesen maguk jelölték meg, milyen felszerelést szeretnének az informatika-laborjaikba, és a legtöbb esetben 30 asztali számítógépet kértek monitorral és meghatározott műszaki paraméterekkel. Ehhez képest kisebb képernyőjű Chromebookokat kaptak.

– fogalmazott egy váradi informatika tanár. Kifejtette: a Chromebookok Chrome operációs rendszerrel működnek, miközben az iskolákban jellemzően Windows alatt használják az Office programcsomagot. A tanár szerint a vizsgafeladatokat ugyan hozzá lehet igazítani más operációs rendszerhez is, de a kapott eszközök „nem feltétlenül” alkalmasak laborhasználatra. A kisebb kijelző is hátrányt jelent: a Chromebookok kijelzője mindössze 14 hüvelykes, azaz jóval kisebb, mint a kért asztali számítógépeké.

A Bihari Naplónak nyilatkozók jelezték, hogy

minden terembe került például okostábla és soundbar hangfal is, holott az okostáblának is van saját hangrendszere. Minden teremben van multifunkciós nyomtató és dokumentumszkenner is, pedig az előbbi eszközzel el lehet látni az utóbbi feladatát is. Minden osztályterembe jutott all-in-one számítógép és videokonferenciakamera is, de az all-in-one számítógépeknek beépített kamerájuk van, amivel kiváltható a videokonferenciakamera. Álláspontjuk szerint

és első körben az informatika-laborok felszerelésére kellett volna koncentrálni, és csak ezt követően, a megmaradó költségvetési keret függvényében beszerezni a többi digitális eszközt.