Pap István

A sajtó nyilvánossága előtt lezajlott csütörtök délelőtti miniszteri látogatáson Călin Roman, a kivitelező Erbasu cég képviselője ismertette a tudományos és technológiai központ építésének jelenlegi állását. Emlékeztetett arra, hogy a kivitelezés az elmúlt év végén kezdődött. A mintegy négymillió eurós beruházás során már teljesen elkészült az épület szerkezete, a tetőzet 90 százalékban, és az ingatlan külső falazatának építése is jó ütemben halad. Jelenleg a hálózatok bevezetése zajlik. Az összmunkálatnak mintegy 45 százaléka készült el eddig, az építkezés az ütemtervnek megfelelően halad, és az év végére a kivitelező átadja az elkészült háromszintes létesítményt, melyben irodahelyiségek, laboratóriumok, kutatóhelyiségek és egy 300 férőhelyes amfiteátrum is lesz. A központ 5500 négyzetméteren létesül, az épület mellett parkolóhelyeket és biciklitároló helyeket alakítanak ki. A különlegesebb műszaki megoldások között említette Călin Roman azt, hogy a padlózatot üveghabbal hőszigetelik, a hőszabályozáshoz pedig termálvizet használnak, amit három furatból nyernek ki, és miután a víz áthalad a hőpompákon, a létesítmény másik oldalán másik három furaton keresztül sajtolják vissza a talajba.

A továbbiakban Ilie Bolojan, a Bihar Megyei Tanács elnöke vette át a szót, azt hangsúlyozva, hogy mind Bihar megye, mind Nagyvárad számára fontos az, hogy a gazdasági fejlődést elősegítő feltételeket teremtsenek. Mint elhangzott, ezalatt komplexebb és versenyképesebb gazdaságot ért, amelyben az emberek jövedelmei is magasabbak. Ennek a célnak az eléréséhez az kell, hogy további beruházások történjenek a megyében, fogalmazott Bolojan. A megyei tanácselnök hangsúlyozta annak fontosságát is, hogy együttműködve, a Nagyváradi Egyetem, az önkormányzatok és a vállalkozások a lehető legmodernebb műszaki-technológiai fejlesztéseket átültessék a gazdaságba azért, hogy a vállalatok nagyobb hozzáadott értékű termékeket tudjanak előállítani, ami által nő a versenyképességük, ezáltal az ő, és alkalmazottaik bevételei is, és mindebből maga a helyi gazdaság is nyer. A most épülő kutatóközpont éppen ezt a tudásátültetést lesz hivatva elősegíteni a tudományos, akadémiai szférából a reálgazdaságba, mely tudást aztán a vállalatok értékesítik. „A mi legnagyobb gondunk nem az, hogy befejezzük egy épület felépítését, hanem az, hogy mit fogunk csinálni a következő évtől kezdve. Mert ha csak lesz egy épületünk, amelyben nem valósul meg a szimbiózis a kutatószféra és a magánszektor között, akkor ez azt jelentené, hogy nagy dolgot nem csináltunk” – fogalmazott az elöljáró, aki kifejezte reményét, hogy ebben az előre jelzett együttműködésben a helyi nagyvállalatok és startup-ok mellett a kutatási minisztérium égisze alatt működő kutatóintézetek is részt vesznek majd. Ilie Bolojan hozzátette, hogy a kutatóközpontot akkreditálni kell, a dokumentáció összeállítása folyamatban van, ebben a munkában a minisztérium is segíti az önkormányzatot. Továbbá már zajlik a tender a központ eszközbeszerzésére, a létesítményben ugyanis ultramodern eszközök segítik majd a kutatást.

A fejlődés receptje

Sebastian Burduja kutatásért, innovációért és digitalizálásért felelő miniszter hozzászólásában először azt jegyezte meg, hogy: „Bihar megyében és Nagyváradon nemcsak a jelen Romániája, hanem a jövő Romániája is épül”. Ennek bizonyítéka a megyében zajló számos fejlesztési projekt megvalósítása. A továbbiakban kifejtette, hogy a gazdasági növekedés eléréséhez a termelékenységet kell növelni, ez utóbbi cél elérése érdekében pedig a kutatást, a fejlesztést, az innovációt kell ösztönözni. „Nem kell feltaláljuk a spanyolviaszt. Minden olyan ország, amely hosszú távra szóló modelleket követett, jelentős befektetéseket eszközölt a kutatásba és az innovációba” – fogalmazott, majd jelezte, hogy Románia is erre az útra lépett, ugyanis a kutatási minisztérium az ország jelenkori történelmének legnagyobb költségvetésével rendelkezik az idén, ami hetven százalékkal magasabb, mint a tavalyi büdzsé. „De fontos, hogy ezt a pénzt a reálgazdaságban hasznosítható kutatásokra fordítsuk” – tette hozzá. Mint mondta, a romániai kutatás betegsége hosszú idő óta az, hogy csak az alapkutatásokat finanszírozták, amelyek eredményeképpen számtalan tanulmány született, amelyek szakfolyóiratokban jelentek meg. Ezek is fontos eredmények, de azt kell elérni, hogy a kutatási eredmények alkalmazhatók legyenek a gazdaságban. „És ennek a műszaki és technológiai transzferközpontnak is épp ez a célja” – szögezte le a miniszter. Kijelentette, hogy minden lehetséges támogatást megadnak a létesítmény akkreditálásához, és megjegyezte azt is: törekedni fognak arra, hogy a minisztérium alárendeltségében működő 46 kutatóintézet közül is jó pár bekapcsolódjon majd ennek a transzferközpontnak a tevékenységébe.

A jelen lévő újságíróknak Mircea Mălan, a Bihar Megyei Tanács alelnöke azt mondta, hogy a Bihar megyében létesülő ipari parkokban komoly anyagi támogatást kapnak azok az ott megtelepedni kívánó vállalkozások, amelyek innovatív terméket vagy gyártási eljárást alkalmaznak. Az anyagi támogatás 200 ezer eurótól 2,5 millió euróig terjedhet. Újságírói kérdésre válaszolva Sebastian Burduja közölte, hogy Románia akkor válhat technológiailag fejlett országgá, ha sikerül itthon tartani az egyébként nagyon képzett szakembereket, illetve, ha sikerül hazacsábítani az időközben külföldre távozott tudósokat, vagy akár Romániába hívni külföldi kutatókat, akiknek számottevő eredményük van. Burduja elárulta, hogy az Országos Helyreállítási Tervben elő is van irányozva egy 168 millió euró értékű projekt a diaszpórában élő román kutatók, illetve a külföldi kutatók Romániába vonzására. Jelenleg az igénylések elbírálása zajlik, és mintegy két hónap múlva akár már alá is lehet írni az első szerződéseket. A tervezett program keretében legalább 120 kutató Romániába hívását lehet majd elérni, akik hároméves időszakra szerződnének és fejenként 1,4 millió eurós kutatási ösztöndíjban részesülnének.

Sebastian Burduja Nagyváradról Bihar megye hegyvidéki övezetébe, konkrétan Esküllő, Erdődámos és Barátka településekre látogatott, ugyanis a minisztérium most zárja le azt a projektjét, amelynek keretében szélessávú internetet biztosít az országnak azokban az övezeteiben, ahol eddig nem volt internet-hozzáférés. Délután a tárcavezető visszatért Nagyváradra, a polgármesteri hivatalban hirdette meg a széles sávú internet-hozzáférés kiterjesztésére vonatkozó projekt folytatását.