Tizennégy tematikus tagozatban mintegy 210 résztvevő mutatta be tudományos kutatásának eredményeit a IX. Partium-konferencián, amelynek idén a Központi Statisztikai Hivatal volt a meghívott intézménye. A választás nem véletlenül esett rá, hiszen a 2016 óta megszervezendő Partium-konferencia idei kiadása Fényes Elek statisztikus alakja köré épült, aki korát meghaladva több mint 150 évvel ezelőtt felismerte az információ értékét – nyilatkozta a Bihari Naplónak dr. Szilágyi Ferenc, a Partiumi Területi Kutatások Intézetének alapító igazgatója.
Mint a tudományos esemény honlapján olvasható, „a konferencia Fényes Elek örökségéből kiindulva a magyar statisztika elmúlt másfél évszázados fejlődésére, a társadalom, a gazdaság és a tér számszerű megismerésének változó módszereire, valamint a modern hivatalos statisztika jelenlegi és jövőbeli kihívásaira is reflektál”.
A konferencia részeként megkoszorúzták az egyetem belső udvarán levő Fényes Elek-emléktáblát
Fotó: János Piroska
A rendezvényre az egész Kárpát-medencéből érkeztek résztvevők, idén szakkollégiumi előadásokat is terveztek a programba, amelyre hét szakkollégiumból érkeztek hallgatók – tudtuk meg. A PKE a Központi Statisztikai Hivatallal (KSH) együttműködési megállapodást kötött, amelynek értelmében egyrészt a KSH helyszínt biztosít a hallgatók szakmai gyakorlatának, másrészt a szerződés lehetőséget teremt, hogy a KSH munkatársai vendégelőadókként oktathassanak a váradi egyetemen, továbbá pedig közös kutatási projektek előtt is utat nyit.
A konferencia péntek délelőtti megnyitóján dr. Flóra Gábor rektorhelyettes köszöntötte a résztvevőket.
– fogalmazott, megjegyezve: a Partium-konferencia története a kitartó intézményépítés erejéről is tanúskodik.
– tette hozzá.
Dr. Fleisz János, a társszervező Sapientia Varadiensis Alapítvány elnöke szintén a konferencia, illetve annak előzményének történetét elevenítette fel, rámutatva: a szélesebb értelemben vett Erdély területén 2000. november 3-án szervezte meg a Bihar megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek (BINCISZ) és a fenn említett alapítvány az első magyar tudomány napi rendezvényt.
Dr. Morvai Tünde, az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottságának osztályvezetője rámutatott: Fényes Elek neve elválaszthatatlan a magyar statisztika történetétől, munkássága azonban jóval több, mint egy tudományterület megalapozásának története.
– fogalmazott, rámutatva, hogy mindezek napjainkban is fontosak, amikor egyre nehezebb eligazodni az információk sokaságában.
Dr. Bitay Enikő, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke videóhívásban köszöntötte a résztvevőket, illetve dr. Zsoldos Ferenc, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke személyesen szólt a konferencián megjelentekhez.
Az elmúlt évek szokásaihoz híven a rendezvény keretén belül idén is átadták a Staféta tudományos folyóiratot, amelyet idén 11. alkalommal jelentettek meg, ugyanakkor ismertették a legújabb, a Partium régiójához kötődő kiadványokat. Bemutatták Fleisz János Nagyvárad históriája, illetve Fleisz Judit Nagyvárad-Velence: Római katolikus plébánia, templom és kultúrház című köteteit, illetve a Bodó Barna és Szilágyi Ferenc szerkesztésében megjelent Önmagunk értelmezése. Partium és Bánság Európai folyamatok árnyékában című kiadványt.
A Stafétában megjelent tanulmányok szerzői átvehették a kiadványt.
Fotó: János Piroska
Helynévkutatás
Ugyancsak a konferencia keretében mutatták be Szilágyi-Varga Zsuzsa és Szőke Melinda társszerzők A bihari Felső-Hegyköz és a Berettyó-sík helynevei című kötetét, amely a Magyar Nemzeti Helynévtár Program keretében látott napvilágot.
A kötet – amely online is elérhető – Bihar, Biharfélegyháza, Hegyközcsatár, Hegyközpályi, Szalárd és Paptamási községek, illetve a hozzájuk tartozó falvak helyneveit ismerteti.
A helynévkutatással több mint tíz éve foglalkozó Szilágyi-Varga Zsuzsa elmondta: a most megjelent kötetben 18 település helynévanyaga jelent meg, és már tervben van a következő kötet is, amely a megye északi irányába, Érmellék felé terjeszti ki a kutatást. A helynevek eredetének felkutatása két módon zajlik: az első rész az adatgyűjtés, amelynek során az írásos dokumentumokat – régi térképeket, iratokat – tanulmányozzák, illetve a második rész az interjúkészítés. Utóbbi során a települések idősebb lakosait kérdezik, Szilágy-Varga Zsuzsa elmondása szerint a helyiek nagyon pozitívan álltak hozzá a megkeresésekhez. Míg a nagy kötet leginkább a tudományos közegnek szól, a települések helyneveiről külön füzetek is megjelentek, amelyeket a helyi érdeklődőknek szántak – tudtuk meg.
A konferencia keretében adták át a Partiumi Tudományért Díjat, amelyet idén a fenn említett kötet egyik szerkesztője, Hoffmann István nyelvész, a Magyar Nemzeti Helynévtár Program programvezetője vehetett át.
Fotó: János Piroska
Csíkszék
