A márciusi ifjak voltak a Mathias Corvinus Collegium (MCC) nagyváradi képzési központja által március 13-án, pénteken este szervezett nyilvános rendezvény főszereplői. A rendhagyó időutazás során Bene Zoltán, József Attila-díjas író, szerkesztő, a Szeged folyóirat főszerkesztője, az Irodalmi Jelen próza rovatának vezetője kalauzolta az érdeklődőket, miközben az Ady Endre Líceum 9. B osztályos tanulói a Pilvax kávéház hangulatát idézték meg. Régi porcelánok, gyertyatartók, csipketerítők és ódon székek között elevenedett meg a forradalom előtti idők pezsgő társasági élete, a diákok pedig pincérként szolgálták fel a süteményt, kávét, teát.
Fotó: Ciucur Losonczi Antonius
A jelenlevők már az elején tisztázták: a március ifjak hívószóra olyan kifejezések jutnak az eszükbe, mint forradalom, fiatalság, Petőfi, kokárda. Bene Zoltán egy korabeli rézkarcot vetített ki, mely a kilenc márciusi ifjat ábrázolta, de rögtön jelezte is: ez egy csapda, mert nem is tudjuk, hogy valójában hányan voltak.
Egyikőjük sem sétált be az alapítótagok közül a bíróságra, hogy bejegyezze a társaságot civil szervezetként. Csupán hasonlóképpen gondolkodtak bizonyos dolgokban, de nem mindenben értettek egyet, vagy tömörültek egyazon platformba.
Nyilvánvaló, hogy a legismertebb arc közülük Petőfi Sándor, aki „bort prédikált és vizet ivott”. Ugyanis, bár sok bordalt írt, ritkán fogyasztott alkoholt. Inkább kávézni szeretett, illetve szenvedélyes biliárdjátékos is volt, magyarázta a meghívott.
Fotó: Ciucur Losonczi Antonius
A másik népszerű ifjú Jókai Mór, aki valójában Jókay Móriczként lett megkeresztelve. Szinte egyidős volt Petőfivel, csupán két év korkülönbség volt közöttük. Egy ideig jó barátok is voltak, a viszony Laborfalvy Róza miatt romlott meg közöttük. Ennek oka, hogy a radikális, liberális, forradalmi hevületű Petőfi prűdnek, fafejűnek és konzervatívnak bizonyulva kifogásolta azt, hogy barátjának a szíve választottja színésznő, nyolc évvel idősebb Jókainál, és ráadásul egy törvénytelen lánygyermeke is van...
– fejtette ki Bene Zoltán.
Mátray a Széchényi család bizalmi embere volt, az Országos Széchényi Könyvtár első könyvtárőre. Zenészként is jeleskedett, a Hangászegyesületi Zenede vezetője volt. Ebből lett később a Nemzeti Zenede, majd a Liszt Ferenc Zeneakadémia, mely napjainkban Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem néven működik tovább.
Fotó: Ciucur Losonczi Antonius
Mátray a Regélő-Honművész kiadási jogát eladta Vachott Sándornak, mely onnantól kezdve Pesti Divatlap néven jelent meg, és az előadó szerint ez az újság tette Petőfit igazi celebbé.
Bene Zoltán arra is kitért: noha Petőfi előkelő helyet foglal el a nemzeti pantheonban, kevés film készült róla. Jókainak pedig inkább a regényeit filmesítették meg, főleg német nyelvterületen és Hollywoodban, bár utóbbi helyen a fordítások és műfeldolgozások igen hevenyészettek, inkább ponyvaátültetések.
– fogalmazott Bene Zoltán.
Elhangzott az is, hogy Vasvári Pál egy Funtineli nevű településen esett el 1849-ben, de ez nem azonos a Wass Albert regényének címében említettel.
Olyan elfeledett márciusi ifjakról esett szó ezután röviden, mint például Bulyovszky Gyula, Degré Alajos, Vidáts János, Kléh István, Oroszhelyi Józsa, Kerényi Frigyes, Ágai Adolf, Telepy Károly vagy Szathmáryné Farkas Lujza. Nevük napjainkban – talán a szakmai körök kivételével – szinte már senkinek sem mond semmit, holott a maguk idejében jelentős szerepet töltöttek be a közéletben, ismert értelmiségiek voltak.
Dance
