Pap István
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy diáklány, aki felkerekedett Sepsiszentgyörgyről és meg sem állt Nagyváradig, ahol beiratkozott a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) grafika szakára. Történetünk hőse Réti Kincső-Zita, öt éve él Nagyváradon, és már államvizsgázott egy az északi mitológiát feldolgozó projekttel. Ezt követően gondolkozott el azon, hogy a mesteri fokozat megszerzéséhez milyen új projekttel álljon elő. „Miután megvoltak az északi mitológiák, és mivel már a líceum óta érdekelt a gyerekpszichológia, valamint a mesepszichológia és az illusztráció kapcsolata, azt gondoltam, hogy visszanyúlok valamihez, ami a miénk. Így született meg a magyar népmeséken alapuló Sosemvolt mesék gondolata, amit eredetileg interaktív animációként képzeltem el, csak az a bökkenő, hogy nem tudok animálni. Akkor Balázs Zoltán, a témavezetőm azt mondta, hogy kár lenne ezzel a nagyon jó ötlettel egy olyan új médiumba belépni, amit korábban még nem próbáltam. Azt javasolta, hogy csináljak belőle inkább kártyajátékot” – meséli Kincső a játék megszületésének történetét.
A játék születése
Az ötletet a megvalósítás nehéz folyamata követte. Ő rajzolta a kártyákat és tervezte meg az egész játékot, „de nagy segítségemre van Balázs Zoltán az adminisztratív feladatok terén, ötleteket is ad, grafikai szinten is kijavítja a hibákat, és nagyon sok más segítőm van Nagyváradon és Sepsiszentgyörgyön. Maga az egyetem kiváló feltételeket biztosít a munkámhoz” – mondja a fiatal művésznő. Mintaként a Dixit asszociációs kártyajáték lebegett a szeme előtt, de mesekutatást is végzett, hogy megtudja, melyek azok a mesei elemek, szerkezetek, amelyek egy játékszabályba foglalhatók. „A magyar népmese szerkezetének alaposabb megismerése után válogattam ki a szereplőket, a segítőket, az eszközöket, a helyszíneket, valamint az ellenséget, ezek mindegyikét megjelenítem egy-egy kártyalapon, és ezekből épül fel egy asszociációs játék”. Kincső elmondta, hogy eredetileg 52 lapot rajzolt a paklihoz, ami aztán folyamatosan bővült. Jelenleg az alapjátékban 120 lap van, melyek öt kategóriába vannak csoportosítva, mindegyik kategóriában 20-20 lap található, a paklit szöveges kártyák teszik teljessé, amelyekre mesei fordulatok vannak felírva, például az, hogy „Ment, mendegélt, és meglátott egy…”. „A Sosemvolt mesékben a játékos találja ki a történetet, és a játék interaktív mivolta lehetőséget ad a megfigyelésére, amely később pszichológiai szempontból is elemezhető lehet, mert az, hogy egy gyerek milyen történetet talál ki, többet árul el a személyiségéről, problémáiról és élethelyzetéről mint gondolnánk. Nem mellesleg a Sosemvolt mesékkel a gyerekek játszva fejleszthetik kreativitásukat, elsajátíthatják az improvizáció képességét és történet mesélést tanulhatnak” – írja le a játék lényegét Kincső.
Népi elemek
Amellett, hogy a játék nagyon jó szórakozás is lehet, megismerteti a játékost a magyar népi kultúra elemeivel is. „A kártyák magyar népmesei elemeket ábrázolnak, de felhasználtam a magyar népművészetet is a rajzoláskor: vannak a lapokon népi tárgyak, például a kontyos szék vagy a kalotaszegi festett láda. A szereplőkön népviselet van, megjelenik a székely, a csángó, a hortobágyi, a matyó népviselet, de vannak népi házmotívumok is, a kunyhó, a falu, ami úgy néz ki mintha egy székely falu lenne. Mivel szülővárosomban a mai napig fontos szerepet tölt be a hagyományok őrzése, nekem nem kellett megmutatni konkrétan, hogy ez a népművészetünk, természetesnek vettem, hogy ismerem ezeket a tárgyakat, házakat, öltözeteket. Ezért én sem írom rá a kártyára, hogy székely ruha van a lányon, de hogyha a gyerek majd valamikor, valahol meglátja azt a ruhát, akkor ismerős lesz neki. Azt szeretném, hogy a gyerekeknek legyen fogalmuk arról, hogy mi az a népművészet és milyen tárgyaink, milyen népviseleteink vannak, de ne erőltessük rájuk, mert minden, amit ráerőltetünk egy gyerekre, az nem fogja érdekelni” – mondta.
Játék és tanulás
Kincső elárulta, hogy eredetileg úgy képzelte, a játék pszichológusok és meseterapeuták foglalkozásaihoz, illetve otthoni időtöltéshez készül, de érkeztek hozzá visszajelzések pedagógusoktól arról, hogy ezt a játékot ők is fel tudnák használni az óráikon. Ekkor vált tudatossá benne a felismerés, hogy a Sosemvolt mesék nem csak szórakoztató időtöltés, hanem pedagógiai eszköz is lehet. Ezt követően több iskolában és óvodában bemutatta a játékot és számos hasznos visszajelzést kapott a kisebb és nagyobb gyerekektől, valamint a pedagógusoktól is. „Eleinte mindent szabályba akartam foglalni, de a játék nem engedte. Van egy ajánlott játékmód, de végül is mindenki a maga ízlése szerint tudja alakítani a játékot. Azt tapasztaltam, hogy az ovisokat jobban érdekli ha elbábozzuk, elmutogatjuk a mesét. A harmadikosok ötfős csapatokban alakították a mesét, nagyobbak már szereplőként mesélték el a történetet. Vagy »mesekígyóként« is lehet játszani: valaki elkezdi a mesét, a többiek pedig folytatják. Tehát vannak is szabályok, meg nincsenek is”. A kártyák képi világát ugyan a magyar népmesék képezik, de ez csak a kiindulópont, mert a játékban bármire lehet asszociálni. „Az a tapasztalatom, hogy a kisebbek sokkal jobban maradnak a népmeséknél, mint a nagyobbak, akiknél a hétmérföldes csizma teleportál, nem pedig átugorja a hegyeket. De minden esetben a játék végén magyar népmesék születnek, néha kicsit modernebb nyelvhasználattal.” – mondta. Kifejtette, hogy a tesztfázis arra is nagyon jó, hogy megtudják, mi az, amit a gyerekek szeretnének, mert azt ajánlott játékmódként beírják a szabályzatba. De volt olyan is, hogy egy gyerek azt mondta, hogy ijesztő az egyik figura, vegyék ki a játékból, mert azzal nem akar játszani. „A mumus valóban egy kicsit ijesztőre sikeredett, eddig ezt az egy lapot változtattuk meg gyökeresen” – meséli Kincső.
A jövő
Bár a Sosemvolt mesék még tesztfázisban lévő projekt, alkotója máris figyelemre méltó eredményeket ért el vele: tavaly májusban a Partiumi Magyar Diákköri Konferencia művészeti szakosztályban első díjat nyert, és a PKE jelölte a projektet az Országos Tudományos Diákköri Konferenciára, ami Budapesten lesz, így Kincsőnek lehetősége lesz az ottani közönségnek is bemutatni a játékot. És ha sikerül támogatókat is szerezni, akkor hamarosan már a boltok polcaira is kikerülhet a Sosemvolt mesék. „Azt szeretném, ha az alapjáték egy év múlva már piacra kerülne” – mondja, hozzátéve, hogy az alapjáték sem készült még el, de már két kiegészítő ötlete is van. Arra a kérdésre pedig, hogy el tudja-e képzelni, hogy elkészítse ezt a játékot más kultúrák elemeire építve is, ezt válaszolta: „Engem a líceumban az északi mitológia érdekelt, nem áll távol tőlem más népek kultúrája, de a magyar népmese és népművészet annyira gazdag, hogy előbb ezt szeretném úgy kimeríteni, hogy minden amit érzek, és át akarok adni ebben a játékban, az benne legyen”.
