Ettől az évtől kezdődően változik a háziorvosok finanszírozása. A 2025 utolsó napján elfogadott sürgősségi kormányrendelet módosítja az alapellátásra szánt egészségbiztosítási (CAS) források elosztásának a módját.
A rendelet kimondja, hogy 2026. január 1-jétől a háziorvosok számára elkülönített költségvetésnek mindössze 25 százalékát fordítják a fejkvótára, vagyis az orvosonkénti betegszám alapján történő kifizetésekre, míg 75 százalék a ténylegesen nyújtott orvosi szolgáltatások ellenértékét fedezi.
A módosítás konkrétan azt jelenti, hogy tavalyig a háziorvosok minden egyes, a nyilvántartásukban szereplő páciensük után 12 lej összegű fejkvótát kaptak, az orvosi szolgáltatásokért pedig 8 lejt. 2026. január 1-jétől a fejkvóta értéke 8,2 lejre csökkent, míg az orvosi szolgáltatás pontértéke 10,3 lejre nőtt.
– magyarázta a Bihoreanul hetilapnak Varga Lajos, a Bihar Megyei Egészségbiztosítási Pénztár vezérigazgatója.
Az új sürgősségi rendelet a 2027-es év irányát is kijelöli, amikor a háziorvosok finanszírozása még szorosabban kapcsolódik majd a tényleges orvosi tevékenységhez. A rendelet szerint jövő évtől az alapellátás költségvetésének már csak 20 százalékát fordítják fejkvóta-kifizetésekre, míg 80 százalékot az orvosi szolgáltatások utáni díjazás teszi majd ki.
„Mindez csak szemfényvesztés”
Elméletileg ennek a módosításnak a célja az, hogy a háziorvosokat ne abban tegyék érdekeltté, hogy minél több pácienst gyűjtsenek a listáikra, hanem inkább abban, hogy szolgáltatásokat nyújtsanak számukra. Ez idővel az egészségügyi ellátás magasabb minőségét eredményezheti, mivel bizonyos betegségek korábban felismerhetők, és így gyorsabban, könnyebben és olcsóbban kezelhetők, még azelőtt, hogy a betegek kórházi ellátásra szorulnának.
A gyakorlatban azonban ennek az intézkedésnek semmiféle hatása nem lesz a háziorvosok teljesítményére, az egésznek a célja mindössze a költségek lefaragása – mondja egy neve elhallgatását kérő nagyváradi háziorvos. „Mindez csak szemfényvesztés” – fogalmazott.
A 2000 páciensnél kevesebbel rendelkező háziorvosoknak csak napi konzultációt fizet a biztosító, 2000–3000 pácienssel rendelkező háziorvosok napi huszonnégy kezelés után kapnak szolgáltatási díjat, 3000 páciens felett pedig napi 28 konzultáció után jár a szolgáltatási díj. Az ezeken felül elvégzett konzultációkat a biztosító nem fizeti ki.
– jegyezte meg az általunk megszólaltatott háziorvos.
Amellett, hogy a rendszer nem honorálja a háziorvosok többletmunkáját, a megszólaltatott szakember azt is sérelmesnek tartja, hogy nagyobb mértékben csökken a családorvosoknak fix bevételt biztosító fejkvóta értéke:
– hívta fel a figyelmet.
Elárulta, hogy ismeri a franciaországi háziorvosi rendszert: ott a beteg közvetlenül az orvosnak fizet, és az egészségbiztosító utólag visszatéríti az összeget a páciensnek. Ha pedig az orvos szakorvosi szintű munkát végez, akkor több pénzt is kérhet a kezelésért.
„Egy háziorvos ott akár havi tízezer eurót is megkereshet, ha hajlandó napi tíz órát dolgozni, de úgy, hogy ott naponta nincs több mint 30–40 beteg. Nálunk más a szemlélet” – jegyezte meg a háziorvos. Elmondása szerint februárban és márciusban fog majd konkrétan kiderülni, hogy mekkora anyagi változást jelent a most életbe léptetett módosítás, de megítélése szerint az ő bevételei mintegy huszonöt százalékkal csökkenni fognak.
Még ennél is nagyobb érvágás lesz az, ha márciustól életbe lép az a módosítás, miszerint a krónikus betegeknek felírt receptek nem minősülnek majd (család)orvosi szolgáltatásnak, tehát nem is téríti meg a biztosító azokat. „Így az orvosi tevékenység elveszíti az értékét, ez egyszerűen nevetséges” – fogalmazott a háziorvos.
A krónikus betegeknek felírt receptek kivonása a fizetett egészségügyi szolgáltatások köréből katasztrofális hatással lenne a háziorvosok jövedelmére – mondta lapunknak Ilyés Károly is, a Bihar Megyei Családorvosok Szövetségének az alelnöke, aki szerint sok orvos napi praxisának mintegy felét teszi ki ezeknek a recepteknek a felírása.
Fotó: Haáz Vince
Betegellátás vidéken
A fejkvóta és a szolgáltatási díj arányára visszatérve Ilyés Károly megjegyezte: „Megemelni valamit, az jó dolog, főleg ha pénzről van szó. A rossz dolog az, hogy akármennyit dolgozol, csak egy bizonyos szintig leszel fizetve, a többi, amit pluszban dolgozol, az tulajdonképpen közmunka.” Az egyébként Nagybáródon, tehát vidéken praxist vállaló háziorvos szintén azt mondta, hogy kell egy-két hónapot várni, amíg kiderül, hogyan változik a háziorvosok jövedelme a mostani módosítás nyomán, de meglátása szerint a vidéken dolgozó és a nagy praxist vivő háziorvosok rosszabbul fognak járni. Kifejtette, hogy akinek 1500–1600 páciense van, az havonta körülbelül 18 ezer lejt kapott a fejkvóta alapján.
Elmondása szerint faluhelyen ezt a kiesést nem lehet pótolni a megnövelt szolgáltatási díjjal: egyrészt azért, mert sok a kicsi falu, ráadásul vidéken az emberek jellemzően ritkán mennek háziorvoshoz nyáron, még akkor is, ha van valamilyen egészségügyi problémájuk. Ráadásul falun sok helyen még fával fűtenek, és a tüzelőanyagot még időben meg kell venni, ezért is hasznos a fejkvóta, ami biztos jövedelmet biztosít. Ilyen körülmények között még kevésbé lehet számítani arra, hogy a háziorvosok vidéken vállaljanak praxist – mondta Ilyés Károly.
Kinek kedvez a módosítás?
Az érdekvédelmi szervezet alelnöke szerint a fejkvóta csökkentése és a térített szolgáltatások számának maximalizálása a kevésbé jó, kevésbé keresett háziorvosoknak kedvez. Egyrészt azért, mert akinek kevesebb a páciense, annak kevesebb anyagi veszteséget jelent a fejkvóta pontértékének a csökkentése, miközben éppen amiatt, mert kevesebb páciensük van, általában eddig is és feltehetőleg ezután is csak annyi szolgáltatást nyújtanak, amennyit megtérít a biztosító.
Ilyés Károly szerint általában azoknak van több páciensük, akik jobbak a szakmájukban, keresettebbek a páciensek körében, és akik szorgalmasabbak és hajlandóak többet dolgozni. Őket viszont biztosan hátrányosan érinti a módosítás, mert nagyobb veszteség éri őket a fejkvóta csökkenésével, és mert nekik nem fizetik ki a többletmunkát.
Dance
