A szentmisén részt vettek a Szent László Római Katolikus Teológiai Líceum diákjai is, így elsősorban hozzájuk intézte szavait Böcskei László megyés püspök. Elmélkedésében arra hívta fel a figyelmet: az egyházi ünnepek sorában Gyertyaszentelő Boldogasszony napja az egyik legrégebbi. Már a 3. században is megünnepelték keleten, nyugaton pedig, tehát Rómában a 7. századtól kezdve, méghozzá főünnepként. Valamiféleképpen visszavezet bennünket a karácsonyi eseményhez: a székesegyházban is ott vannak még a feldíszített fenyőfák. Nagyszüleink úgy élték meg, hogy ekkor fejeződött be a karácsonyi ünnepkör, de a mostani liturgikus rend szerint ez már korábban, Jézus megkeresztelkedésekor zárul.
Fotó: Ciucur Losonczi Antonius
Az evangéliumban is egy olyan történetről volt szó, mely valahogyan illeszkedik karácsonyhoz, magyarázta a főpásztor. Elhangzott, hogy miután megszületett Jézus, és eltelt a zsidó törvények által előírt negyvennapos időszak, Mária és József elmentek a templomba, hogy bemutassák a tisztulás áldozatát, illetve szintén a helyi szokások szerint elsőszülött fiúgyermeküket felajánlják az Úrnak. Látjuk ugyanakkor, hogy ez a történet egy kicsit ki is akar már bennünket emelni a karácsonyi hangulatból. Kezd kibontakozni Jézus élete az emberek szeme láttára, akik megismerik. Az égő gyertya Krisztust jelképezi, de a húsvétot, az Ő kereszthalálát és feltámadását is eszünkbe juttatja.
Fotó: Ciucur Losonczi Antonius
A püspök hangsúlyozta: vannak kulcsszavak, melyek kötődnek Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepéhez, és visszaadják az ünnep tartalmát, üzenetét. Ilyen például a
A második kulcsszó a Szűzanyára, a megtisztulásra, a megújulásra irányítja a figyelmünket. A harmadik a találkozás, hiszen Simeon találkozott az Úrral, a negyedik pedig a megtalálás, ugyanis Anna próféta asszony is tanúja volt a jelenetnek, aki szintén egész életében Istent dicsérte.
– hangsúlyozta Böcskei László.
Fotó: Ciucur Losonczi Antonius
Dance
