Valami elindul bennünk, és talán döntések is születnek. Olykor felületesen, máskor egészen mélyrehatóan, amelyek őrizni és továbbadni szeretnék azt az érintést, mely által valami fenségesebbet sejtünk és ismerünk meg a földi életünkben. Valamit, ami ebből az életből egy más valóság felé mutat, és lesz jelenvalóvá mindennapjainkban.

A váradi egyházmegye főpásztora szerint ugyanakkor a pünkösd is kérdések elé állít bennünket. Mert ki gondolta volna körülbelül kétezer évvel ezelőtt, hogy a kicsit megrémült halászokból és más, többnyire egyszerű, iskolázatlan férfiakból egy olyan közösség fog kialakulni, mely Jeruzsálemből szinte lavinaszerűen terjedt el az egész Földön?

A Szentírásban azt is olvassuk, hogy pünkösdkor a Szentlélek heves viharként tört a bezárkózott tanítványokra, és tüzével lángra lobbantotta a hitüket. Ekkor kezdenek el bátran fellépni és hirdetni az evangéliumot. Egy hatalmas alakulás és megújulás vette így kezdetét. De hol munkálkodik napjainkban a Szentlélek hatalmas ereje? – tette fel a második kérdést a megyés püspök. Mert bizonytalan világunknak, a vezetőknek, az egyszerű embereknek. az egyháznak nagy szüksége van Isten szent lelkére.

Egyáltalán bízunk még a Szentlélekben, számítunk-e rá? Nem élünk-e túl gyakran úgy, mintha Isten nem is létezne? És nem gondoljuk-e talán túl sűrűn, hogy mindent saját erőkből tudunk, vagy akár kell megoldanunk és átalakítanunk?

– fogalmazott Böcskei László.

– tanácsolta a szentmise szónoka.

A szentmise végén Pék Sándor általános helynök, székesegyházi plébános is áldott pünkösdöt kívánt az ünneplőknek, zenei szolgálatot a dr. Kristófi János Zsigmond karnagy által vezetett Szent László Ének- és Zenekar végzett.