A Szentlélek ma is képes életet újítani
A Szentlélek ma is képes életet újítani

Fotó: Pap István

Megosztás FacebookonKüldés Facebook MessengerenKüldés WhatsApponKüldés Emailben

A pünkösd nem csupán hosszú hétvége vagy egyházi ünnep, hanem a közösségteremtő Szentlélek csodája – erről beszélt Dénes Lukács István lelkipásztor a váradolaszi református templom ünnepi istentiszteletén.

Pünkösdi ünnepi istentiszteletet tartottak vasárnap délelőtt a váradolaszi református templomban. Az alkalom elején keresztelőre került sor, a keresztség sákramentumát Nacsádiné Csuka Melinda lelkipásztor szolgáltatta ki, majd Dénes Lukács István lelkipásztor hirdetett igét az Apostolok cselekedetei második fejezetének első, illetve 41–47. versei alapján. Az ünnepi istentiszteleten szolgált az olaszi gyülekezet Béczy Ernő kórusa is.

Igehirdetésében a lelkipásztor arra a kérdésre kereste a választ, mit jelent ma az ember számára a pünkösd. Mint mondta, sokan csupán egy hosszú hétvégét látnak benne, mások egyházi ünnepként tekintenek rá, de sokan már azt sem tudják, mihez kapcsolódik.

Idézet
A pünkösd sokkal több annál, mint amit sokszor gondolunk. Pünkösd annak az ünnepe, hogy Isten lelke életet teremtett ott, ahol addig félelem volt, bezárkózás, fásultság, reménytelenség

– fogalmazott.

Fotó: Pap István

A lelkipásztor szerint az első tanítványok helyzete nagyon hasonlított a mai ember lelkiállapotára. Bár hitük volt, mégis félelem és bizonytalanság élt bennük.

Idézet
Ott volt a szívükben a bezárkózás, a félelem, a reményvesztés, hogy elvesztették a holnap értelmét

– mondta, majd hozzátette: a mai embernek is rengeteg lehetősége, információja és kapcsolata van, mégis „egyre több a magányos ember, a félelemben élő ember, az irányvesztett ember.

Dénes Lukács István hangsúlyozta, hogy a Szentlélek eljövetele nem emberi szervezés vagy „pszichológiai trükk” eredménye volt, hanem Isten erejének megmutatkozása. A tanítványok „egy szívvel és egy lélekkel” várták a Lélek kitöltetését, és ez a belső egység tette lehetővé a közösség megszületését.

Idézet
Együtt lenni azt jelenti, hogy ki tudok tekinteni magamból, és észreveszem a másik embert, akin én segíthetek, akit én Jézushoz vihetek. Pünkösdnek ez az egyik csodája, hogy közösséget teremt

– emelte ki.

Az igehirdetés során a lelkipásztor négy fontos gondolatot fogalmazott meg az első keresztény gyülekezet életével kapcsolatban. Az első a ragaszkodás Isten igéjéhez.

Idézet
Egyedül Isten igéje a bennünket megtartó, egyedül Isten igéjére lehet építeni

– hangsúlyozta, rámutatva arra, hogy az első keresztények életének alapját is az ige jelentette.

Második gondolatként a közösséget nevezte meg. Kiemelte: az első gyülekezet tagjai nem kívülálló szemlélők voltak, hanem egymásért felelősséget vállaló testvérek. „Ők nem fogyasztók, hanem testvérek voltak Krisztusban a Szentlélek által” – mondta.

Fotó: Pap István

Harmadik elemként az egymásról való gondoskodást emelte ki, amely szerinte természetes következménye volt a közösségnek. Az első gyülekezetben olyan segítő háló alakult ki, amelyben valóban figyeltek egymás szükségeire.

A negyedik fontos gondolat az imádság volt. „Imádkozni mindig lehet” – fogalmazott a lelkipásztor, hangsúlyozva, hogy a hívő ember megújulása ma is lehetséges, ha komolyan veszi Isten igéjét és a Lélek ajándékát.

Az igehirdetés végén arra emlékeztette a gyülekezetet, hogy Isten ma is képes életet újítani, reményt és békességet adni. „Isten ma is munkálkodik, meg akarja vigasztalni a szívedet, és megerősít, amikor kell” – mondta, különösen a nehézségek és próbák idejére utalva.

Idézet
Nyissuk meg Isten előtt a mi szívünket, életünket, akkor megnyílik előttünk a menny perspektívája

– zárta igehirdetését Dénes Lukács István. Az ünnepi alkalom úrvacsorai közösséggel ért véget.

Megosztás FacebookonKüldés Facebook MessengerenKüldés WhatsApponKüldés Emailben