Adózási körkép: rengeteg kérdés szorul tisztázásra
Adózási körkép: rengeteg kérdés szorul tisztázásra

Fotó: Alexandru Nițescu

Megosztás FacebookonKüldés Facebook MessengerenKüldés WhatsApponKüldés Emailben

Az adózás lázában ég Nagyvárad. Ám nem abban az értelemben, hogy mindenki rohanna leróni pénzügyi kötelezettségeit, hanem azért, mert mindenki próbálja megérteni, miért is számolt ki az önkormányzat akkora adót, amekkorát.

Ha a beszélgetésekre figyelünk az utcán vagy akár a tömegközlekedési eszközökön, a szövegfoszlányokból kiviláglik, hogy a helyi adók jelentik a fő témát. Ha ránézünk a közösségi oldalakra, özönlenek felénk a helyi adókkal kapcsolatos megnyilvánulások. És bár sokan sok mindent nem értenek abból, ami az adózás terén zajlik, egy dolgot biztosan tudnak: az idén sokkal többet kell fizessenek, mint 2025-ben. A váradi lakosság tájékoztatása adóügyi kérdésekben jelenleg a helyi önkormányzat gazdasági igazgatóságának a prioritása – ismerte el lapunknak Eduard Florea, a polgármesteri hivatal gazdasági igazgatóságának vezetője.

Idézet
„Jelenleg elsősorban azokat a kérdéseket kell tisztáznunk, amelyek az adók megállapításával kapcsolatosak. Én magam is foglalkoztam a hétvégén – nem munkaidőben – körülbelül négy válasz megfogalmazásával”

– mondta.

Hozzátette: mivel az ingatlanokra vonatkozóan nagyon átfogó módosítás történt, minden állampolgár esetében számos egyedi helyzet létezik, illetve állhat elő.

Idézet
„Az embereknek meg kell érteniük, hogyan számolták ki az adókat ahhoz, hogy el tudják fogadni azokat. Nagyon sok megkeresés és tisztázatlan kérdés van, jelenleg mindenki ezen dolgozik. Ráadásul az első napokban vagyunk: minden olyan műveletet, amelyet az ügyfélszolgálati pultoknál végeztek, csak január 15-től kezdődően rögzítették az informatikai rendszerben. Ma a kollégák ezeken a visszamenőleges adatokon dolgoznak, valamennyi tranzakció rögzítésén. Ezek élveznek most prioritást”

– hangsúlyozta az intézményvezető.

Florea elárulta azt is, hogy mindemellett a Nagyváradi Vízművek jelentést tett a polgármesteri hivatalnak több mint 1400 olyan ingatlanról, amelyek nincsenek rácsatlakoztatva a csatornahálózatra, és amelyek esetében a helyi tanácsi határozat értelmében 50 százalékos adóemelést kell alkalmazni.

„Ez azt jelenti, hogy be kell lépnünk mind az 1400 adónyilvántartásba, ellenőriznünk kell, hogy van-e ott épület, vagyis ténylegesen áll-e az ingatlan, és ennek megfelelően kell alkalmazni az emelést” – mondta Florea.

Téves vagy legalábbis félreérthető adatok

A jelenlegi helyzetben az adóbefizetést (elméletileg) megkönnyítő online felület sem feltétlenül segíti a polgárokat az eligazodásban, mert előfordul, hogy téves vagy legalábbis félreérthető adatokat tartalmaz.

Egy Nagyvárad belvárosában lakó olvasónk például az online platform tanúsága szerint több mint 8000 lej ingatlanadót kell fizessen.

Olvasónk szerint ez azért aggályos, mert az elmúlt években felújíttatta épületének homlokzatát az önkormányzat által meghirdetett homlokzat-felújítási program keretében, amelynek egyik előnye éppen az, hogy a tulajdonos a felújítás átvételétől számítva öt évig mentesül az ingatlanadó alól. Felvetődik tehát a kérdés, hogy miért szerepel adókötelezettség a felújított belvárosi ingatlanra. Ennek kapcsán kérdeztük a polgármesteri hivatalt, ahonnan azt a választ kaptuk, hogy ez az adókedvezmény továbbra is érvényben van, nem törölték el az új adókulcsok bevezetésével együtt. Vagyis ez a váradi polgár nem kell kifizesse az említett több mint 8000 lejt.

Mint arról már többször írtunk, azok a belvárosban lakó ingatlantulajdonosok, akik az önkormányzattal szerződést kötve újíttatják fel ingatlanuk homlokzatát, a felújítás átvételétől számítva öt évig adómentességet élveznek. Azok pedig, akik saját kezdeményezésből végzik el a munkálatokat, anélkül, hogy a várossal szerződést kötnének, szintén kedvezményben részesülnek: esetükben a felújítás átvételétől számítva két évig tart az adómentesség.

A január 1-től életbe lépett új rendelkezések nyomán megszűntek az épület kora alapján járó adókedvezmények is. 2025-ig ugyanis a régi épületek tulajdonosai az ingatlan korától függően jelentős kedvezményben részesültek: a 100 évnél idősebb épületek után 50 százalékos, az 50 és 100 év közötti épületek esetében 30 százalékos, míg a 30 és 50 év közötti épületek után 10 százalékos adókedvezmény járt.

2026-tól ezek a kedvezmények megszűnnek, és az adót az épület teljes adóköteles értéke után kell megfizetni

– tájékoztat közleményében a váradi polgármesteri hivatal. Mint írják, egy olyan épület esetében, amely 2025-ben 50 százalékos kedvezményben részesült, az adó 2026-ban megközelítőleg a 3,6-szorosára emelkedhet; a 30 százalékos kedvezmény esetében az emelkedés körülbelül 2,6-szoros lehet, míg a 10 százalékos kedvezmény esetén az adó akár meg is duplázódhat.

Ingatlan-értékbecslés és adókötelezettség
Vannak olyan helyi adóterhek, amelyek nem kötődnek a kormány által elfogadott és január 1-től életbe lépett adóügyi változásokhoz. Nagyváradon ilyen adótöbblet az, amelyet azokra az ingatlanokra vet ki az önkormányzat, amelyeknek nincs érvényes értékbecslésük, vagy nincs az értékváltozást rögzítő nyilvántartási frissítésük. Az értékbecslés öt évig érvényes, ami azt jelenti, hogy 2026-ban még érvényes a 2021-ben elvégzett értékbecslés, a 2020-ban készült felmérés azonban már nem. Azok az ingatlantulajdonosok, akik nem rendelkeznek érvényes értékbecsléssel, 100 százalékos többletadót kell fizessenek ingatlanuk után. A polgármesteri hivatal már kiszámolta az idei adóterheket, és természetesen ezt a 100 százalékos többletadót is kivetette az érintett ingatlanokra. Jó hír ugyanakkor, hogy mindazok a tulajdonosok, akik március 31-ig benyújtják a frissített ingatlan-értékbecslést, mentesülnek a 100 százalékos többletadó kifizetése alól. Akik viszont március 31. után nyújtják be ezt a dokumentációt, azoknak az idén már a 100 százalékkal megemelt ingatlanadót kell befizetniük.

Megosztás FacebookonKüldés Facebook MessengerenKüldés WhatsApponKüldés Emailben