Nagyvárad idén is kapcsolódott a Kulturális Örökség Napjaihoz, ennek keretében szeptember 19-én az érdeklődők a felújított Pénzügyi Palotát is bejárhatták Cristian Pușcaș építész vezetésével. Az 1900-ban elkészült, Fő utca 35. szám alatti műemlék épület egykor a pénzügyi igazgatóságnak adott otthont, később poliklinikaként működött, hamarosan pedig a Bihar Megyei Tanács székhelye lesz.
Fotó: Pap István
Az épület történeti jelentőségéről Zuh Deodáth művészettörténész, az Óbudai Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Kar docense beszélt a Bihari Naplónak. Mint mondta,
ráadásul rendkívül gyorsan, alig több mint egy év alatt készült el ifj. Rimanóczy Kálmán tervei alapján.
– magyarázta Zuh Deodáth, hozzátéve, hogy a gyors építkezés miatt a kortársak „amerikai tempóról” beszéltek.
A szakember szerint az épület jól mutatja a 19. század végi városfejlődés szemléletét, miközben stílusában nem követte az akkor kibontakozó szecessziót.
– mondta.
Az épület eredeti funkciója is tükröződik a díszítésben: a főlépcsőház mennyezetén egy freskón angyal önti ki a pénzt egy bőségszaruból. Az állami tulajdonba került épület később is pénzügyi hivatalként működött, majd 1945 után poliklinikává alakították.
Fotó: Pap István
A közelmúltban lezajlott felújítás tervezője, Cristian Pușcaș szerint
A poliklinika működése során számos olyan átalakítást végeztek, amelyek figyelmen kívül hagyták a műemléki szempontokat. Ráadásul miután az egészségügyi intézmény elköltözött, az épület 10–12 évig üresen állt.
– fogalmazott Pușcaș. Az elhagyott épületbe hajléktalanok költöztek be, akik többek között az eredeti faelemekből tüzeltek, megrongálták a vasalatokat és a díszítőelemeket.
– idézte fel az építész.
A rekonstrukció során a korábbi poliklinika miatt a falak baktériumokkal és más mikroorganizmusokkal szennyeződtek, ezért az elemzések alapján nem lehetett megtartani a régi vakolatrétegeket.
– mondta Cristian Pușcaș.
Fotó: Pap István
A felújítás egyik legfontosabb feladata az volt, hogy az épületet alkalmassá tegyék a Bihar Megyei Tanács működésére.
Az új funkciók kialakítása azonban komoly szerkezeti korlátokba ütközött. Az eredeti teherhordó falakat nem lehetett egyszerűen eltávolítani, ezért a második emeleten egyes korábbi folyosókat nyitottabb, egybefüggő térré alakítottak, és ez lesz a megyei tanács nagyterme.
A tetőteret szintén bevonták a hasznosítható területbe, mivel várhatóan több intézmény is beköltözik az épületbe. A rekonstrukció során kevés eredeti belső részlet maradhatott meg. Az egyik restaurált nyílászáró az épületben megmaradt kevés eredeti asztalosmunka egyike, miközben a lépcsőház egykori korlátja már nem volt meg.
Cristian Pușcaș szerint a cél nem az volt, hogy az épületet egyszerűen visszaállítsák az 1900-as állapotba, hanem hogy a műemlék újra használhatóvá váljon.
– foglalta össze a felújítás lényegét.
Fotó: Pap István
A Fő utca 35. szám alatti, eklektikus stílusú műemléképületet ifj. Rimanóczy Kálmán tervezte az irgalmasrend felkérésére, erre utal az a hatalmas falfestmény, mely látható a főlépcsőház plafonján. Az építkezés 1899-ben kezdődött és 1900-ban már át is adták az ingatlant, melyet a mizeriek az Osztrák–Magyar Monarchia pénzügyminisztériumának adtak bérbe, s a bérleti díjból működtették a pénzügyi palota melletti kórházukat. A kommunista rendszerben ezeket az épületeket is államosították, és a volt pénzügyi palotában járóbeteg-ellátót rendeztek be. A rendszerváltás utáni hosszas ingatlan-visszaszolgáltatási perben a római katolikus egyház eredetileg visszakapta mind a volt kórház, mind a volt pénzügyi palota épületét, ez utóbbit azonban a román állam gyakorlatilag visszaállamosította, és így az jelenleg a Bihar Megyei Tanács tulajdonát képezi. A tulajdonjogi per évei alatt a volt pénzügyi palota használaton kívül állt, ami miatt súlyos állagromlás következett be.
Csíkszék
