Mozgalommá nőtte ki magát a szeniortánc
Mozgalommá nőtte ki magát a szeniortánc

Fotó: Ovi D. Pop

Megosztás FacebookonKüldés Facebook MessengerenKüldés WhatsApponKüldés Emailben

Tizenkét frissen végzett oktatóval épül tovább a szeniortánc hálózata a Partiumban, és újabb csoportok is indulnak. A mozgalom a pozitív idősödést segíti, hogy a korosabb generáció tagjai testben és szellemiségben is minél tovább aktívak és önállóak maradhassanak. A fejleményekről Vinczéné Pálfi Juditot és Bartók Ildikó szeniortánc-referenst kérdeztük.

Új szakasz kezdődött a szeniortánc partiumi történetében. Sikeresen befejezte ugyanis a tavaly szeptemberben indult képzést az első helyi oktatói csoport, így tizenkét új Szenior-ritmus-oktató kezdheti meg a munkát a térségben.

Közülük tízen nagyváradiak, ketten margittaiak, a képzés és a vizsga pedig Nagyváradon zajlott.

Vinczéné Pálfi Judit szerint számukra ez az elmúlt időszak legfontosabb fejleménye, hiszen az egy évvel ezelőtt még tanulóként összeállt közösség tagjai immár okleveles oktatókként vihetik tovább a programot.

A képzést Bartók Ildikó szeniortánc-referens vezette, aki hét éve oktatja ezt a mozgásformát. Ő maga Ausztriában ismerkedett meg vele, majd ott szerzett referensi képesítést.

Fotó: Ovi D. Pop

Mint elmondta, azért vállalta a nagyváradi képzést, mert helyben többen is érdeklődtek az oktatói képzés iránt,

számára pedig vajdasági magyarként különösen fontos, hogy a határon túli, magyarlakta térségekben ne csak csoportok működjenek, hanem helyben képzett oktatók is legyenek.

A most végzett tizenkét emberről úgy fogalmazott, nagyon motivált közösséggé váltak, jól elsajátították az alapképzés módszereit, és erős bennük az egymás iránti segítőkészség is.

Idézet
„Eleve az volt a jelentkezés egyik feltétele, hogy az jöjjön, aki szeretne segíteni idősebb társainak”

– mondta Bartók Ildikó.

Új csoportokkal épül tovább a partiumi hálózat

Az első partiumi oktatói csoport vizsgájával a szeniortánc egyre inkább hálózatosodó mozgalommá válhat a térségben, hiszen a tizenkét frissen végzett oktató közül többen saját csoport indítását tervezik, így a program fokozatosan újabb helyszíneken is megjelenhet.

Vinczéné Pálfi Judit elmondta, egyelőre az biztos, hogy a nagyváradi Posticumban folytatódnak a foglalkozások, a rogériuszi református gyülekezet egyik helyiségében új csoport indul, Margittán pedig tovább folytatják a megkezdett munkát.

A kapcsolatok az elmúlt egy évben földrajzilag is jelentősen kiszélesedtek, a nagyváradiak számos helyen jártak Erdélyben, Magyarországon és a Vajdaságban, a különböző települések csoportjai pedig egymást is látogatják.

A terjeszkedés nem kizárólag partiumi jelenség.

Bartók Ildikó megjegyezte, Erdélyben már számos szeniortánc-oktató dolgozik, a Vajdaságban jelenleg mintegy tíz csoport működik, Szerbiában pedig újabb oktatóképzést is indítanak. A hálózat bővülésével egy új igény is mindinkább láthatóvá válik, több helyen többnyelvű csoportokra lenne ugyanis szükség.

A pozitív idősödés eszköze

A szeniortánc gyors terjedésének hátterében Bartók Ildikó szerint egy jóval nagyobb társadalmi változás is meghúzódik,

az idősebb nemzedék ugyanis egyre tudatosabban keresi annak lehetőségét, hogyan maradhat aktív és önálló,

miként őrizheti meg közösségi kapcsolatait úgy, hogy ne elsősorban a veszteségekről szóljon az életkor előrehaladása. A kifejezetten idősek számára kialakított program ezt a szemléletet a mozgással kapcsolja össze, ezért a koreográfiákban nincsenek nagy ugrások, pörgések vagy az idősebb szervezetet szükségtelenül megterhelő elemek, ugyanakkor folyamatos figyelmet, tájékozódást, koordinációt és emlékezést kívánnak. Sőt, ülőtáncokkal azok is bekapcsolódhatnak, akik számára az állva végzett mozgás már nehézséget okoz.

Idézet
„Ez a tánc a pozitív idősödés egyik leghatékonyabb eszköze”

– fogalmazott a szeniortánc-referens, aki szerint a mai életforma különösen fontossá teszi az ilyen közösségeket: sok családban a gyerekek már távol élnek, az idősödő szülőknek pedig egyre hosszabb ideig kell önállóan boldogulniuk. Úgy látja, az ő nemzedékében már erősen tudatosodik, hogy ezért tenni is lehet és kell, a cél pedig az, hogy minél tovább önállóak maradjanak, és minél később szoruljanak mások segítségére.

Idézet
„Hiszek abban, hogy létezik egy olyan út, amely nem arról szól, hogy itt-ott fáj valami, vagy milyen veszteségek értek bennünket az idősödés során, hanem olyan életformát alakítunk ki, amelyben a pozitív dolgok kerülnek előtérbe”

– mondta Bartók Ildikó, hozzátéve, hogy tapasztalataik szerint a tánc körül éppen ilyen, egymást erősítő közösségek alakulnak.

Megosztás FacebookonKüldés Facebook MessengerenKüldés WhatsApponKüldés Emailben