Szőke Ferenc

A búcsús szentmise alkalmával mindig sokkal többen vannak jelen, mint egy átlagos évközi vasárnapon, hiszen a rendszeres templomba járókon túl azok is együtt ünnepelnek a közösséggel, akik csak jeles alkalmakkor látogatják az Isten házát. Ilyenkor a vegyes felekezetű házastársak is együtt mennek az ünnepi szentmisére. Ezen túl igen szép számban érkeznek zarándokok a környező településekről, így idén is zsúfolásig megtelt a nagytemplom. A legtöbben Monospetri községből érkeztek. Az ünnepi szónok ft. Pasca Szilárd, a gyulafehérvári kántor iskola prefektusa volt. A közelebbi és távolabbi települések plébánosai közül is sokan jelen voltak, továbbá Kovács Gyula református lelkipásztor, valamint az ortodox és görögkatolikus felekezetek tisztelendői is. A polgári vezetők közül a város polgármestere, Marcel Emil Sas Adăscăliții és Demián Zsolt alpolgármester tisztelte meg jelenlétével az ünnepséget, valamint az RMDSZ, az intézmények és civil szervezetek képviselői.

Az ünnepi szónok beszédének bevezető részében köszöntötte a megjelenteket, köszönetet mondott Istennek Árpád-házi Szent Margitért, aki a margittai katolikus közösségnek és templomának a védőszentje. Szent Margit legendáját olvasva három szó fogalmazódott meg benne: elköteleződés, hűség, szolgálat. Mindhárom hűen jellemezte őt és minden Krisztus követő ember meg kell, hogy élje ezeket az erényeket, mondta a szónok. Prédikációjának gerincét az képezte, hogy az említett három tulajdonságot elemezte, Szent Margit hősies alakján keresztül. Ezen túl életpályáját is bemutatta történelmi hűséggel. „Szent Margit története szülei részéről erős fogadással, azaz elköteleződéssel kezdődött. Mindannyiunk története egy erős fogadással indul a keresztelésünk által, amikor szüleink ellene mondanak a bűnnek, a gonoszság csábításának, a sátánnak és kifejezik hitüket Istenben. Eljegyeztük magunkat Istennel, akire mindig lehet számítani” – hangzott el a szentbeszédben. Szent Margit nyitott volt a kolostori szolgálatra és örömét lelte benne. Apja fogadását a saját elköteleződésével megszilárdította. Igent mondott a hivatására, Istennek szentelt életet akart élni. Apja később kétszer is házassági ajánlatot közvetít, de Margit nem hagyja el a kolostort, nem lép ki a rendből. Hűséges marad a vállalt szolgálathoz élete végéig. Elkötelezettsége felülmúlja apjáét. Apja megvonja a támogatását, így magára maradt, de tudja, hogy nem kell tartania semmitől, mert Isten mellett kötelezte el magát. Ettől őt semmi és senki nem tudta eltántorítani. Mindig a legnehezebb feladatokat kereste és végezte el. Örömét lelte a munkában és szolgálatban. Az imádságból és szolgálatból merítette az erejét, emelte ki beszédében a szónok.

Az ünnepet a Margittai Nagyboldogasszony (romai katolikus kistemplom) Plébánia Laudate Dominum Vegyeskara tette énekekkel emlékezetesebbé. Hosszú ideig készültek az eseményre Ambrus László kántor irányításával, melynek színvonalas eredménye lett.

A szentbeszéd után a házigazda Tóth Attila-Levente köszönte meg az ünneplőknek, hogy ilyen szép számban jelen voltak. Köszönetet mondott mindenkinek, aki bármilyen módon hozzájárult ahhoz, hogy a templom ünnepét szebbé, felemelőbbé tegye. Kiemelt köszönetet mondott Pasca Szilárdnak, a főcelebránsnak, aki örömmel tett eleget tett a meghívásnak, a paptestvéreknek, a ministránsoknak, a kórusnak és a kántornak. Köszöntötte továbbá a zarándokokat, a református és a román egyházi felekezetek képviselőit, valamint a világi vezetőket. Zárszavában áldott ünnepet kívánt mindenkinek. Záróénekként az ünneplő közösség a Magyar szentek himnuszát énekelte. Kivonuláskor mindenki kalácsot és forró teát kapott, valamint egy emléklapot, melynek első oldala Szent Margitot ábrázolja, a második pedig egy tőle származó idézetet tartalmaz: „Istent szeretni, magamat megvetni, senkit meg nem utálni, senkit meg nem ítélni.”