„A jelenség nem kizárólag helyi probléma, hanem országos szintű szociális kihívás”
„A jelenség nem kizárólag helyi probléma, hanem országos szintű szociális kihívás”

Fotó: Ovi D. Pop

Megosztás FacebookonKüldés Facebook MessengerenKüldés WhatsApponKüldés Emailben

A tenkemocsári (Dumbrava) ügy túlmutat egy büntetőeljárás történetén, ez a botrány a romániai szociális ellátórendszer működésének látlelete is – fejtette ki a Bihari Naplónak egy Bihar megyei szociális szakember.

A tenkemocsári (Dumbrava) idősotthonnal kapcsolatos botrány a kirobbanása óta foglalkoztatja a közvéleményt. A gondozóhálózatot létrehozó Viorel Pașca ellen a szervezett bűnözés elleni ügyészség (DIICOT) emberkereskedelem, valamint szervezett bűnözői csoport létrehozása és működtetése miatt folytat eljárást.

Miközben a nyomozás még tart, egy neve elhallgatását kérő Bihar megyei szociális szakember lapunknak elmondta: a történet ennél jóval többről szól, olyan rendszerszintű problémákat hozott felszínre, amelyek évek óta jelen vannak a romániai szociális ellátásban.

Idézet
A Dumbrava-ügy egyik legfontosabb tanulsága, hogy egy olyan ellátási forma, amely hosszú távon több száz ember mindennapi életéért felel, nem működhet kizárólag jó szándékra építve

– fogalmazott.

Mint kiemelte, Viorel Pașca több mint húsz évvel ezelőtt olyan embereket kezdett befogadni, akikről sok esetben már sem a családjuk, sem az állami intézmények nem tudtak vagy nem akartak gondoskodni: hajléktalanok, idős emberek, fogyatékkal élők, kórházból kikerült betegek kerültek hozzá.

Idézet
Sokan éppen ezért úgy tekintenek rá (Viorel Pașcára – szerk. megj.), mint arra az emberre, aki nem elsősorban a bürokráciát vagy az adminisztratív akadályokat látta maga előtt, hanem a segítségre szoruló embert. Elsődleges célja az volt, hogy senki ne maradjon az utcán, élelem, gyógyszer vagy gondozás nélkül

– hangsúlyozta a szakember, hozzátéve, hogy ezt a kezdeti emberi hozzáállást szerinte nem lehet figyelmen kívül hagyni.

A probléma azonban szerinte ott kezdődött, amikor a kezdeményezés néhány ember megsegítéséből egy több száz gondozottat ellátó rendszerré nőtte ki magát.

Idézet
Egy ilyen méretű szociális ellátás már túlmutat egy magánkezdeményezés keretein

– hangsúlyozta. Legkésőbb ekkor vált fontos szemponttá a szociális ellátás jogi, bürokratikus rendszere, mert ahogy a szakember fogalmaz: „A jogszabályi keretek, a működési engedélyek, a szakmai minimumfeltételek és az ellenőrzési rendszer nem a segítő szándék akadályozását szolgálják, hanem az ellátott emberek biztonságának garanciái”.

Ki miért felelős?

A szakember ugyanakkor úgy látja, hogy a történet nem kizárólag Viorel Pașcáról szól. Az elmúlt napokban nyilvánosságra került levelezésekből ugyanis az derül ki, hogy a gondozóhálózat működtetője több alkalommal is hivatalosan fordult a Bihar Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatósághoz (DGASPC), a Bihar Megyei Tanácshoz, az AJPIS-hez és más illetékes intézményekhez. Arra keresett választ, hogy ha az általa működtetett ellátási forma nem felel meg a jogszabályoknak, akkor mely intézmények kötelesek átvenni a gondozottakat.

A válaszokból azonban nem rajzolódik ki egyetlen felelős intézmény.

Idézet
A rendelkezésre álló dokumentumok alapján az is megállapítható, hogy az illetékes hatóságok több esetben kérték a helyi önkormányzatokat arra, hogy készítsenek szociális felméréseket, állapítsák meg az érintett személyek szükségleteit, valamint kezdeményezzék a megfelelő szociális szolgáltatások biztosítását. Ez arra utal, hogy az ügy megoldása nem egyetlen intézmény kizárólagos feladata, hanem több szereplő összehangolt együttműködését igényli

– fogalmazott a lapunknak nyilatkozó szakember.

Kiemelte: a román jogszabályok világosan meghatározzák az egyes intézmények feladatait. A helyi önkormányzatoknak kell felmérniük a veszélyeztetett emberek helyzetét és megszervezniük az alapvető szociális szolgáltatásokat, míg a DGASPC a speciális ellátásokért felel, az AJPIS pedig ellenőrzési és szakmai felügyeleti feladatokat lát el.

Korábban írtuk

Összehangoltan kell működjenek a különböző intézmények

A szakember szerint a Dumbrava-ügy másik fontos tanulságára lehet következtetni abból a tényből, hogy a gondozottak nem csupán Bihar megyéből érkeztek.

Idézet
A dokumentumok szerint a gondozott személyek több megyéből, illetve különböző egészségügyi intézményekből kerültek Tenkemocsárra, ami azt jelzi, hogy a jelenség nem kizárólag helyi probléma, hanem országos szintű szociális kihívás

– mutatott rá.

Bár Romániában működnek állami bentlakásos intézmények, Bihar megyében is vannak egészségügyi-szociális központok Nagyszalontán, Érmihályfalván és Papfalván (Popești), a szakember szerint különösen az idősotthoni férőhelyekből továbbra is hiány van.

A fogyatékkal élők bentlakásos intézményei is korlátozott kapacitással működnek, ráadásul országos átszervezés zajlik.

Szerinte éppen ezért váltott ki ilyen erős reakciókat az egész társadalomban ez az ügy. „Talán azért nőhetett ekkorára, mert sokak számára megoldást jelentett, és mire felmerült a kérdés, hogy ez így jogszerű-e, addigra már több száz ember mindennapi élete függött tőle. Volt, akinek emberi segítséget, volt, akinek intézményi tehermentesítést jelentett” – húzta alá a szakember, aki a továbbiakban kiemelte:

Idézet
Nem elegendő csupán megállapítani az egyes intézmények jogszabályban rögzített feladatait. A hangsúlyt arra kell helyezni, hogy a helyi önkormányzatok, a szociális szolgáltatók, az egészségügyi intézmények, a civil szervezetek és az állami hatóságok összehangoltan működjenek együtt. Csak így biztosítható, hogy egyetlen kiszolgáltatott ember se maradjon megfelelő ellátás nélkül.

A szakember végezetül kijelentette: egy ember képes lehet sok száz ember életét megmenteni, de hosszú távon nem veheti át egy teljes szociális ellátórendszer feladatait. A Dumbrava-ügy szerinte éppen erre figyelmeztet a legélesebben.

Korábban írtuk

Megosztás FacebookonKüldés Facebook MessengerenKüldés WhatsApponKüldés Emailben