A megemlékezést a Bethlen Gábor-túra nyitotta meg. Csakúgy, mint a kezdetektől, ezúttal is Varga Csaba nagyváradi hegymászó szervezte, illetve irányította a túrát, és a Szentháromság-vízesés érintésével Bihar megye legmagasabb csúcsára, az 1849 méter magas Nagy-Bihar tetejére vezetett. A természetjáráson részt vett Nagy József Barna, a Magyar Polgári Egyesület elnöke is, aki már 2013-ban is ott volt azon a szintén a Nagy-Biharra szervezett túrán, amelyiken magyar nyelvű csúcsjelző táblát vittek fel a hegy tetejére.

A 2013-as túrán készült csoportkép
Fotó: Nagy József Barna
Annak az évnek novemberében, Bethlen Gábor fejedelemmé választásának 400. évfordulóján a Magyar Polgári Egyesület elnöke gazdag programsorozatot szervezett. Mint ismert, Bethlen Gábor 1629. november 15-én hunyt el Gyulafehérváron, egyes történészek szerint ugyancsak november 15-én született 1580-ban, Marosillyén. Erdély fejedelmévé 1613. október 23-án választották meg Kolozsváron. A 2013. november 15-i megemlékezéssorozat a nagyvárad-olaszi református templomban kezdődött, majd a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnáziumban folytatódott. Délután koszorúzásra került sor Bethlen Gábor szobránál, majd jubileumi szimpóziummal folytatódott a megemlékezés a Partiumi Keresztény Egyetemen. Rövid előadást tartott Tőkés László európai parlamenti képviselő Hitünk hőse, Bethlen Gábor, majd Soós József Tamás gyantai református lelkipásztor Bethlen Gábor, a református fejedelem címmel. A Bethlen Gábor Alapkezelőt Mihály Erzsébet, az intézmény támogatás-finanszírozási igazgatója mutatta be, végül dr. János Szabolcs, a Partiumi Keresztény Egyetem rektora tartott előadást Bethlen Gábor a korszak irodalmában címmel. A rendezvényen Szakács Zoltán köröstárkányi református lelkipásztor vezetésével a gyülekezet gyermekzenekara Bethlen Gábor korabeli dallamokat játszott.
A megemlékezéssorozat másnap, november 16-án a Bethlen Gábor-túrával folytatódott. A kirándulást a szervezők a 400 évvel ezelőtti fejedelemmé választás emlékére Bethlen Gábor-túrának nevezték el. A túra célja már a kezdetektől az volt, hogy egyrészt Bethlen Gábor fejedelem emléke előtt tisztelegjen, másrészt a magyar nyelvű turistautak fontosságára, illetve a Belényesi-medencében élő magyar szórványra irányítsa a figyelmet. Varga Csaba hegymászó kitartó munkájának, az általa minden évben megszervezett túráknak köszönhetően, a Hazajáró Honismereti és Turista Egylet által életre hívott Hazajáró Kupa túrasorozat része lett. A Hazajáró-túrák célja, hogy népszerűsítsék történelmi hazánk varázslatos hegyvidékeit, ösztönözzék a közös túrázást, és erősítsék a Kárpát-medence magyar közösségeit, elősegítsék kapcsolattartásukat.
Varga Csaba nagyváradi hegymászó eddig hat, 8000 méternél magasabb hegycsúcsra jutott fel és lobogtatta meg ott a Nagyvárad feliratos piros-fehér-zöld magyar zászlót. Ezzel a ma élő, legtöbb 8000 méternél magasabb hegycsúcsot pótlólagos oxigén és magashegyi teherhordók igénybevétele nélkül elérő magyar hegymászó.

Bethlen Gábor túra 2025-ben
Fotó: Nagy József Barna
A Magyar Polgári Egyesület az elmúlt években nemcsak előadásokat, koszorúzásokat szervezett Bethlen Gáborra emlékezve, hanem a fejedelem nagyváradi szobrának környezetét is rendben tartja már hosszú évek óta. Az egyesület elnöke, Nagy József Barna, több fiatal barátjával együtt, nem sokkal a szoborállítás után kezdte el Bethlen Gábor szobrának és környezetének rendben tartását. Több alkalommal megtisztították a szobrot, illetve immár húsz éve, minden tavasszal virágokkal ültetik körbe annak talapzatát.

Nagyváradi fiatalok takarítják Bethlen Gábor szobrát 2006-ban
Fotó: Nagy József Barna
A fejedelem nagyváradi szobrát Kós Károly fia, Kós András szobrászművész készítette el még 1941-ben, de csak 2003 májusában, a Varadinum-ünnepségsorozat keretében avatták fel Orbán Viktor korábbi miniszterelnök jelenlétében. Orbán Viktor beszédet is mondott a szoboravatón, kihangsúlyozva, hogy Bethlen Gábor két birodalom árnyékában teremtette meg az erős Erdélyi Fejedelemséget. „Az erősek egyesülnek, a gyengék széthullnak” – fogalmazott a volt magyar miniszterelnök. A szoborállítás kezdeményezője Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület akkori püspöke volt. A szoboravatást megelőzően ügyészségi feljelentésre is sor került, azt kifogásolták egyesek, hogy a fejedelem neve, illetve jelmondata – „Ha Isten velünk, kicsoda ellenünk” – magyarul szerepel a szobor talapzatán. A szervezők, megoldva a gondot, a magyar mellett latinul és románul is felírták a fejedelem jelmondatát, ez látható ma is a szobor talapzatán.
A szobornak is helyet adó Petőfi parkot, az egykori Schlauch-kertet az elmúlt időszakban felújították, a szobor környezetét térkövekkel rakták ki, így már nem lehet virágokat ültetni a talapzat köré.

Fotó: Nagy József Barna
A Magyar Polgári Egyesület elnöke az ez évi Bethlen Gábor-túra utáni hétvégén, november 15-én piros-fehér-zöld szalaggal díszített koszorút helyezett el a fejedelem szobránál, ezzel is Bethlen Gábor gondolatait ültetve gyakorlatba: „Nem mindig lehet megtenni, amit kell, de mindig meg kell tenni, amit lehet”.

Fotó: Nagy József Barna







