A mindennapi ember számára a munka kötelesség, feltétel az élethez, de a börtön falain túl gyógyírként hat az ember lelkére.
– magyarázta egy 41 éves férfi, akit 8 év és 2 hónapra ítéltek el rablásban való részvételért, és még három évet kell a rácsok mögött töltenie. Mint elmondta, az, hogy napi 6–8 órát dolgozhat, segít abban, hogy gyorsabban teljen az idő, hogy ne essen depresszióba, hogy emberek között legyen, és nem utolsósorban még pénzt is keres. A férfi autókormány-készítésben vesz részt, tulajdonképpen a börtön falain belül működő műhelyben dolgozik, ahol az a dolguk, hogy a már összerakott kormányokat lecsiszolják.
Az RD Románia hatvan ilyen személyt foglalkoztat, ők cipőket varrnak, a Romanbag húszat, ők papírtasakokat készítenek, a Valtryp tizenötöt, ők kormányokat csiszolnak, az RXP szintén tizenötöt, ők bútorokat raknak össze, a Cargus pedig húszat, ők csomagok összeállításával foglalkoznak. A felsoroltak közül a Valtryp és a Romanbag vállalatoknak van műhelye a börtönön belül.

Fotó: Paizs Zsolt
A Romanbag egyik „alkalmazottja”, egy fiatalember elmondta:
Könnyebb feldolgozni azt, amit tett, nincs egyedül és nincs bezárva egy szobába, így mindenképpen pozitívan hat a mindennapjaira. A fiatalembert 10 év és 8 hónapra ítélték el kiskorúval való szexuális visszaélés miatt, a büntetéséből még hat év van hátra.
A büntetés-végrehajtási intézeten belül más módon is lehet dolgozni: részt lehet venni a főzésben, a takarításban, a felújítási munkálatokban, amolyan „önkéntes” alapon, de ez is juttatásokkal jár – csökken az ítéletben megszabott letöltendő börtönbüntetés határideje. Egy éppen „szüneten” lévő elítélttel a cellájában beszélgettünk, ő a konyhán dolgozik, két műszakban. Az 52 éves miskolci férfi elmesélte:
Őt 10 év, 5 hónap és 20 nap letöltendő börtönbüntetésre ítélték Romániában elkövetett bűncselekmény, hamis vállalat létrehozása miatt. Hetedik éve él a nagyváradi börtönben, ugyanabban a cellában. A „szobatársai” váltakoznak, de ő ugyanabban az ágyban alszik, s mint elmondta, „ugyanazt az ablakon beszűrődő kis fényt nézem évek óta”. Magyarországiként nem tudott románul, a börtönben tanult meg valamennyire. Így az őrökkel már tud kommunikálni, és számos rab is beszél magyarul – mondta el. Hozzátette, hogy ő még így jó helyzetben van több társához képest, hiszen tud írni és olvasni. A börtönön belül románul és németül tanul, és Németországba szeretne költözni, miután kiszabadul.

Fotó: Paizs Zsolt
Fizetés és csökkentett büntetés
A nagyváradi büntetés-végrehajtási intézet az ország tíz legjobb börtöne közé tartozik a rabok munkáltatását tekintve. 2024-ben a munkát vállaló rabok közel 3 millió lejes jövedelmet termeltek a büntetés-végrehajtási intézet számára, így az ebből tervezett bevétel 97 százalékát sikerült teljesíteni. Havi átlagban 164 elítélt dolgozott a tavaly, ami a munkaképes fogvatartottak 47, és az összes fogvatartott 26,5 százalékát jelenti.
– magyarázta Ciprian Timiș főfelügyelő, a büntetés-végrehajtási intézet igazgatója a július 1-jén tartott sajtótájékoztatón. Hozzátette: a rabok tulajdonképpen nincsenek alkalmazva, tehát például a „munkakönyvben” nem gyűlik a ledolgozott évek száma, hanem egy szerződés alapján bedolgoznak az adott vállalatnak.

Fotó: Paizs Zsolt
Egy fogvatartott órabére körülbelül 24,5 lej áfa nélkül. A havi fizetésük 40 százaléka az övék lesz, 60 százaléka pedig az intézményé. A saját részük 90 százalékát elkölthetik a börtönön belül, 10 százalékot pedig „félretesznek” a számukra, hogy szabadulás után legyen mihez „nyúlniuk”. A fizetés mellett csökkentett büntetési idő is jár a munkáért, valamint az önkéntes munkáért cserébe, így aki dolgozik, akár több napot is „nyerhet” havonta – tehát tulajdonképpen hamarabb szabadulhat a börtönből.

Fotó: Paizs Zsolt
A váradi börtönre – de szinte egész Romániában ez a helyzet – az állandó túlzsúfoltság a jellemző, főleg a nyári időszakban. A nagyváradi büntetés-végrehajtási intézmény 439 férőhelyes, jelenleg azonban 633-an vannak a rácsok mögött, ez 144 százalékos telítettséget jelent. A helyi börtönben kizárólag férfiak vannak, az ide került nőket – akár ha előzetesben is vannak – többnyire az aradi börtönbe szállítják, és tárgyalás esetén visszahozzák őket Nagyváradra.

Fotó: Paizs Zsolt
Többször írtunk arról, hogy a börtön falain belül lehetőség van a tanulásra is, az első osztálytól kezdve egészen a felsőfokú képzésig. A 2024–2025-ös tanévben 22-en végezték el az elemi és gimnáziumi osztályokat – mivel 12. osztályos diákjuk nem volt, így az érettségiztetés idén kimaradt. Egy rab befejezte a felsőfokú tanulmányait a Bukaresti Egyetemen, történelem szakon, egy pedig hamarosan leteszi az államvizsgáját a Babeș-Bolyai Tudományegyetemen, ahol jogot és újságírást is tanul. Ezenkívül különféle képzéseken is részt vehetnek, például szakácssegéd- és szakácsoktatáson is.

Fotó: Paizs Zsolt
Kereskedelem a börtönben
Mint említettük, a fizetés egy része a raboknál maradhat. Ezt egy kártyára teszik fel a számukra, mely nem csupán egy „bankkártya”, hanem az azonosításra és egyéb adatok tárolására is szolgál. Minden részleg folyosóján van egy infópult, ahol a kártya leolvasása után a rab megnézheti, hogy mennyi pénze van, hány napja van még a börtönbüntetéséből, mikor milyen programokon vehet részt, és milyen tevékenységekre van előjegyezve – orvosi vizsgálat, könyvtár, pszichológiai ülés stb. Különféle kérelmeket is benyújthat, például, ha más szobába szeretne átköltözni, vagy valamilyen probléma miatt szeretne beszélni a részleg vezetőjével – magyarázta Adina Bîrda sajtószóvivő. A fizetést elkölthetik az intézményen belül működő üzletben – ahol egyénenként heti három alkalommal lehet vásárolni –, de idéntől lehetőség van online rendelésre is, hetente egyszer.







