Az Anna név eredeti jelentése: kegyelemmel áldott, és mindnyájan tisztában vagyunk azzal, hogy mennyire nagy szükségünk van a kegyelemre, az áldásra. A második századi hagyományok és az apokrif levelek azok, amelyek valamilyen említést tesznek az életükről. Egyébként nem sokat tudunk Szent Annáról és Joachimról, csupán annyit, hogy Anna egy mélyen vallásos asszony volt, Joachim pedig a férje, és már húsz együtt éltek, de még nem született gyermekük. Egyik alkalommal, amikor elmentek az áldozatot bemutatni a templomba, Joachimra rászólt egy pap, és nagyon durván megfeddte, ugyanis az akkori hiedelem szerint a gyermektelenség a bűnnek a forrása volt. Joachim annyira megsértődött, meg lett sebezve, hogy elbujdosott, illetve elhatározta, hogy pásztorok közé megy az erdőbe. Azonban megjelent neki Isten angyala, és megerősítette őt abban, hogy az Úrnak más a szándéka vele és Annával. Arra kérte, hogy menjen el a feleségével együtt Jeruzsálembe.

Hosszú várakozás után született meg tehát Mária, aki – jól tudjuk – Jézusnak az édesanyja.

Anna, arra való tekintettel, hogy Isten megajándékozta őt egy gyermekkel, a templom szolgálatára ajánlotta a hároméves Máriát. És egy kicsit a váradi orsolyita templomnak a titulusa is ezt a társadalmi életet jelképezi,

ahol keresztény szellemiségben több nemzedéket is oktattak az apácanővérek, magyarázta a tisztelendő. Megjegyezte: ő maga is, a rendszerváltozás után immár az Ady líceumban érettségizett 1993-ban. Már akkor nagyon sokat járt ebbe a templomba, mivel annak idején létezett egy ifjúsági csoport a Barátok templomának közösségében. Sok mély gondolatot és közösségi élményt tudtak megosztani egymással. A Szent Anna-templomnak mindig is megvolt a családias hangulata, a mostani kánikula idején is jó betérni a hűvös falai közé feltöltődni, imádkozni, fogalmazott a szentmise szónoka.