Az Érmelléki Gazdák Egyesületének szervezésében a búzaszentelés régi, szép hagyományát elevenítettek fel vasárnap délután az érmelléki város Nagyvárad felőli bejárata közelében található búzatáblánál. Az eseményre összegyűlt környékbeli gazdákhoz és meghívott vendégekhez az időjárás is kegyes volt, mert az egyébként kívánt és várt májusi eső is csak a szertartás vége után eredt el.

A búzaszentelés hagyományának lényege a hálaadás, illetve a bő termés kérése, hiszen a mai világban épp annyira, ha nem jobban függ az ember a mindennapi kenyér meglététől, mint az előző évszázadokban. A kommunista évtizedek alatt természetesen ezt a szakrális eseménysort igyekeztek elsorvasztani, a győztes kommunista világképbe ugyanis nem illett bele az a szemlélet, hogy a termés minősége vagy mennyisége nem csupán a technológiától, hanem mástól, tudniillik felsőbb természetfeletti erőktől is függhet. A parasztemberek ugyanakkor tudatában voltak, hogy nagyon is szükséges az isteni áldás, amit kérni kell, ezért a határjárással összekötött búzaszentelés – különösen katolikus vidékeken – nem maradhatott el egy évben sem.

Ezt a szemléletet és hagyományt igyekezett újraéleszteni az Érmelléki Gazdák Egyesülete tavaly első alkalommal Hegyközcsatárban, idén pedig az érmihályfalvi határban, ahol a búzaszentelés alkalmával vendégül láthatták Szólláth Tibor Zoltánt, a magyarországi Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Környezeti fenntarthatóságért felelős országos alelnökét, aki ugyanakkor a testület Hajdú-Bihar megyei elnöke és Hajdúnánás város polgármestere is. Az eseményen jelen volt Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Szövetség ügyvezető elnöke, valamint számos környékbeli gazdálkodó. Képviseltette magát Érmihályfalva, Érsemjén, Székelyhíd, Paptamási, Értarcsa, Asszonyvására, illetve Hegyközcsatár gazdatársadalma. A búzaszentelés felemelő szertartását három történelmi magyar egyház lelkipásztora végezte el. A görögkatolikus egyházat Erdődi Endre csokalyi parókus lelkész képviselte, a római katolikus egyház részéről Nagy János érsemjéni plébános, míg a református egyház részéről Balázs Dénes János református lelkész mondott áldást, illetve szentelte meg a búzamezőt. Alkalomhoz illő népdalokat adott elő Szerefi Ilona népdalénekes, illetve a megjelentek citerajátékot is élvezhettek a művésznő és kisfia előadásában. Végül mintegy az esemény záróakkordjaként részlet hangzott el Weöres Sándor Szembe fordított tükrök című verséből, Kraus Emilia tolmácsolásában.

Az eseményt követően a szervezők mindenkit az érmihályfalvi Bernáth József református iskola épületébe invitáltak, ahol szeretetvendégségre került sor. A szervezésben nyújtott segítségért köszönet illeti Kovács Zoltánt, Érmihályfalva volt polgármesterét, és mindenkit, aki segített ennek a szép hagyománynak az újjáélesztésében.

Az Érmelléki Gazdák Egyesülete