Bihari Napló
Cimbalom az egykori magyar világból
Cimbalom az egykori magyar világból

Fotó: Alexandru Nițescu

Megosztás FacebookonKüldés Facebook MessengerenKüldés WhatsApponKüldés Emailben

Pikó Stefánia

A budapesti hangszergyáros, Mogyoróssy Gyula munkáját őrzi F. I. immár harminc éve otthonában. Szerkesztőségünket megkereső olvasónk felidézte, a cimbalom székelyföldi származású férje révén került a család tulajdonába, aki akkoriban vette meg a hangszert, amikor Nagyváradra költözött. A magyar gyártmány egy igen gazdag nagybányai magyar család tulajdonában volt. Olvasónk sajnos már nem emlékszik a család nevére, de arra igen, hogy akitől a férje megvásárolta a hangszert, azt mondta, az ő dédnagyszülőjétől származik az örökség – és már ő is hetven éves volt ekkor. „Az utcán összegyűltek az emberek, amikor a férjem játszott rajta” – emlékezett vissza az idős özvegy.

„A hangszeren természetesen meglátszanak az évek, de használható állapotban van, csupán a húrokat kellene kicserélni, imitt-amott felfrissíteni. Csak a hangfogó hiányzik, de az már akkor sem volt meg, amikor a férjemhez került” – magyarázta. Korábban a nagyváradi filharmónia cimbalmosával beszélt már erről a régi hangszerről, aki nagyon elcsodálkozott, hogy környékünkön találni még ilyet. A Thurzó családdal is felvette a kapcsolatot, tőlük azt a tanácsot kapta, hogy bármi lesz is a hangszer sorsa, ne hagyja, hogy Bihar megyéből kikerüljön. A cimbalom tizenöt éve, olvasónk férjének elhunyta óta, némán pihen.

Fotós: Alexandru Nițescu

A szakértő szerint

A témában jártas személyt keresve felvettük a kapcsolatot Bartalis Botonddal, a Soroglya zenekar cimbalmosával, aki kérdésünkre elmondta, a cimbalmok, sajnos, nem olyan hangszerek, mint mondjuk a hegedűk. Míg egy jó állapotban lévő hegedű értéke idővel nőhet, addig a cimbalomé inkább csökken. Vetett azonban egy pillantást nagyváradi olvasónk hangszerére, és megjegyezte, ez a darab valóban nagyon jó állapotban maradt fenn, „van eszmei értéke is, és érdemes lenne felújítani”. Elmondása szerint ugyanis nem minden esetben éri meg a régi darabok felújítása, hiszen tartozékokat is nehezen lehet beszerezni, ugyanakkor egy-egy javítás vagy eszköz olyan árakat is elérhet, hogy a végén gyakran többe kerül a felújítás, mint egy jó állapotú hangszer megvásárlása. Mint megtudtuk, a legnevesebb gyártók rangsor szerint: Bohák Lajos, Schunda Venczel és Mogyoróssy Gyula. Utóbbi által készített, tökéletesen restaurált cimbalmot egyébként Magyarországon 4–5 ezer lejnek megfelelő összegért árulnak. Bartalis Botond hozzátette, Nagybányán és környékén, ahonnan ez a hangszer is származik, rengeteg cimbalom maradt fenn a magyar világból.

A hangszer készítőjéről

Mogyoróssy Gyula hangszerkészítő mester 1896-ban nyitotta meg kis hangszerkészítő műhelyét közel a Keleti pályaudvarhoz, a Kerepesi (mai Rákóczi) út 71. szám alatti ház udvarában. Üzeme gyorsan fejlődött gyárteleppé, megrendelése akadt bőven. Nemzeti hangszerünknek, a cimbalomnak tökéletessé tételére törekedett, szabadalmazott találmányaival új korszakot nyitott a cimbalomgyártásban. Az általa gyártott acélgerendázat a cimbalom hangját tartósan csengővé tette, egy-két alkalommal kellett csak hangoltatni. A Józsefváros cigányzenészei mind nála rendelték meg hangszereiket, mivel nemcsak kitűnőek voltak a hegedűk és a cimbalmok, hanem a mester részletfizetési kedvezményt és jótállást is biztosított vevőkörének. (Forrás: MúzeumDigitár)

Megosztás FacebookonKüldés Facebook MessengerenKüldés WhatsApponKüldés Emailben