Az elmúlt napokban rohamléptekben szaladtak felfelé az üzemanyagárak: a kutaknál napi szinten 10–15 banis drágulás is tapasztalható volt. A nagyobb töltőállomás-hálózatoknál a standard üzemanyagok árai jelenleg a következőképpen alakulnak:

• Petrom: benzin 95 – 8,96 lej/l, gázolaj – 9,60 lej/l;
• MOL: benzin 95 – 8,87–8,89 lej/l, gázolaj – 9,47–9,50 lej/l;
• Socar: benzin 95 – 8,84 lej/l, gázolaj – 9,44 lej/l;
• OMV: benzin 95 – 9,02 lej/l, gázolaj – 9,48–9,50 lej/l;
• Lukoil: benzin 95 – 8,95 lej/l, gázolaj – 9,63 lej/l.

Az adatokból jól látszik, hogy a legolcsóbb benzin jelenleg 8,84 lej/l körül érhető el, míg a legmagasabb ár már eléri a 9,02 lejt literenként. A gázolaj esetében a legalacsonyabb ár 9,44 lej/l, míg a legdrágább kutaknál 9,63 lej/l közötti szinteket mértek. Az árkülönbségek viszonylag kicsik, ami arra utal, hogy egységes piaci drágulás zajlik, nem pedig elszigetelt áremelések.

A prémium üzemanyagok ára ennél is magasabb tartományban mozog: a prémium benzin literenként 9,40 és 9,68 lej között alakul, míg a prémium gázolaj több helyen már a 9,90–10,00 lejes szintet közelíti, egyes kutaknál gyakorlatilag elérve a 10 lejes lélektani határt.

Mennyivel fizetünk többet egy tele tankért?

A február eleji árszinthez képest látványos a drágulás mértéke. Míg akkor a benzin ára átlagosan 7,7 lej/l, a gázolajé 7,9–8,0 lej/l körül alakult, addig jelenleg a benzin nagyjából 8,9 lej/l, a gázolaj pedig mintegy 9,5 lej/l szinten mozog. Ez literenként körülbelül 1,2 lejes emelkedést jelent a benzin esetében, ami mintegy 15–16 százalékos drágulásnak felel meg, míg a gázolajnál 1,5–1,6 lejes növekedésről beszélhetünk, ami közel 19–20 százalékos áremelkedést jelent. Egy átlagos, 50 literes tankolásnál ez már kézzelfogható különbség: a benzines autók esetében nagyjából 60 lejjel, a dízeleknél pedig 75–80 lejjel fizetünk többet, vagyis egyetlen tank ára egy bő hónap alatt akár egy kisebb bevásárlás értékével nőtt meg.

Tartósan velünk maradnak ezek az árak

A jelenlegi drágulási hullám nem csupán rövid távú jelenség, hanem egy tartósabb trend része lehet. Egy friss szakértői értékelés szerint a gázolaj ára 2026-ban végig magas szinten maradhat, sőt rövid távon a 10 lej/literes lélektani határt is átlépheti. Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke úgy véli: még abban az optimista forgatókönyvben is, ha azonnal véget érne a közel-keleti konfliktus, a hazai árak csak lassan reagálnának, és az év végéig sem csökkennének 9 lej/liter alá. A szakértő szerint ennek oka egyrészt a nemzetközi árak alakulása, másrészt a hazai árképzés szerkezete: Romániában a gázolaj literenkénti árának több mint fele adókból és járulékos költségekből áll, így a nyersolaj árának esetleges csökkenése csak korlátozottan és késleltetve jelenik meg a kutaknál. Ez magyarázza azt is, hogy az árak még kedvezőbb külső környezet esetén is emelkedhetnek rövid távon.

A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy tavasszal jelentősen megnő a kereslet: a mezőgazdasági munkák, a szállítási szektor és az építőipar egyszerre generálnak többletigényt. A mezőgazdaság különösen érzékeny erre, hiszen a gazdák nem halaszthatják el a munkálatokat az árak csökkenésére várva, így a drágulás közvetlenül növeli a termelési költségeket. Ez akár a termelés visszafogásához is vezethet, ami később az élelmiszerárakban is megjelenhet. Az üzemanyag drágulása ráadásul láncreakciót indíthat el a gazdaságban: nőnek a szállítási költségek, drágulnak az élelmiszerek és az építőipari munkák, ami további inflációs nyomást jelent. Bár az állam rövid távon profitál a magasabb árakból – elsősorban a növekvő áfabevételek révén –, a szakértők szerint ez az előny könnyen eltörpülhet a gazdaság egészét érő negatív hatások mellett.