A költségvetés teljes értéke 3,37 milliárd lej, amely tartalmazza Nagyvárad önkormányzatának többletét (63,7 millió lej), a megyei kórház többletét (115,5 millió lej), valamint a távhőszolgáltatáshoz kapcsolódó fejlesztési keret (IID) többletét is (57,8 millió lej). A költségvetés 16 százalékkal alacsonyabb a 2025-ös tervhez képest, ugyanakkor 23 százalékkal magasabb a tavalyi tényleges teljesítésnél.
Emellett az év során további növekedések várhatók új finanszírozási szerződések aláírásával, például a Vlădeasa utcai kórház és a Tompa Mihály utcai iskola esetében.
„Ez a legrealistább költségvetés amióta én itt vagyok” – dicsérte a büdzsét a napirendi pont vitáján Adrian Madar, az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) helyi tanácsosa, kifejtve, hogy a célszámok ezúttal nem légből kapottak. De kritikát is megfogalmazott, mondván, hogy az iskolafelújításokat és az energiahatékonysági beruházásokat a város nem tudta jól szervezni, hiszen ezek a projektek kicsúszhatnak a kivitelezési határidőből, ezért is van szükség 20 millió euró hitel felvételére.
A parkok fejlesztésére több mint 100 millió lejt költenek az idén, ebből az összegből majdnem 80 millió lej a hitel. Hogy érzékeltesse, ez mekkora összeg, elmondta, hogy a magánszemélyektől begyűjtött ingatlanadó nem tesz ki akkora summát, mint amennyit a parkokra fog költeni a város.
Korábban írtuk
Kifogásolta azt is, hogy a helyi önkormányzat 3 millió lejt ad a Bihar Megyei Tanácsnak a város reklámozására és népszerűsítésére, ezt a pénzt maga a város is felhasználhatta volna. Madar túlzónak tartja a műemlékvédő alapítvány idei költségvetését, megítélése szerint a kapott összeg nem áll arányban a szervezet által végzett tevékenységekkel, a vendéglátói alapítvány költségvetését pedig egyenesen kidobott pénznek tartja.
– mondta. Az Air Oradea esetében a PSD nem fog megszavazni semmilyen anyagot – szögezte le a továbbiakban Madar. Azt elismerte, hogy jó ötletnek tűnt váradi légi járatok létesítését ösztönző szervezetet létrehozni, de szerinte az évek során bebizonyosodott, hogy az Air Oradea több problémát okozott, mint amennyi hasznot hajtott. Mindezeket figyelembe véve a PSD tartózkodott a a szavazáskor.
Korábban írtuk
Florin Birta polgármester a napirendi pont vitáján ismertette a költségvetésre vonatkozó legfontosabb adatokat. Többek között elmondta, hogy a beruházási költségvetés valószínűleg nagyobb lesz a tervezettnél, ugyanis a Vlădeasa utcai járványkórház projektje átkerül az Országos Helyreállítási Tervből (PNRR) egy másik finanszírozási programba. Az új szerződés értéke mintegy 600 millió lej, amely a jelenlegi előirányzathoz hozzáadva a beruházási költségvetést 4 milliárd lej fölé emelheti.
Fotó: erbasu.ro
A város hitelfelvételeivel kapcsolatban az elöljáró elmondta, hogy idén hatalmas összegre rúgnak a beruházási költségek, hiszen augusztusig be kell fejezni az PNRR-ből finanszírozott projekteket, például ebben a keretben újulnak meg Nagyvárad iskolái, és emiatt kell hitelt felvenni.
Ami a parkokat illeti, Florin Birta elmondta, hogy volt egy finanszírozási tengely a megyeszékhelyek számára zöldövezetek felújítására vagy kialakítására, csakhogy olyan szigorúak voltak a feltételek, hogy azoknak egyetlen megyeszékhely sem tudott megfelelni. Ezért az Északnyugati Regionális Fejlesztési Ügynökség azt az összeget városrehabilitációs projektekre csoportosította át.
Ezek után döntött úgy a váradi önkormányzat, hogy mivel a városrehabilitációs projektek kevesebb pénzbe kerülnek majd, akkor a parkokat saját költségvetésből újítja fel, és ha lesz rá lehetőség, utólag próbálnak európai finanszírozást szerezni ezekre a munkálatokra.
A polgármester hangsúlyozta azt is, hogy a város eladósodottsága továbbra is jóval a törvényes határ alatt marad. A jogszabályok szerint a helyi önkormányzatok adóssága nem haladhatja meg a saját bevételek 30 százalékát, ugyanakkor az uniós projektekhez felvett hitelek nem számítanak bele ebbe a küszöbbe. Ennek ellenére Nagyvárad eladósodottsága ezekkel együtt sem lépi túl a 30 százalékot: idén 21,4 százalék, jövőre pedig 27,4 százalék lesz, majd ezt követően fokozatosan csökken. A költségvetést végül négy tartózkodás mellett fogadták el.
A költségvetés elfogadása után a polgármesteri hivatal közleményben hangsúlyozta: az idei tervezett bevételek 6 százalékkal haladják meg a 2025-ös tényleges bevételeket. Ezen belül az adóbevételek 25 százalékos növekedése várható, míg a személyi jövedelemadóból származó részesedés 389,3 millió lejre tehető, ami 1,7 százalékos csökkenést jelent.
Jelentős növekedés figyelhető meg az európai uniós forrásoknál (+77%) és a bankhiteleknél (+97%), miközben az állami támogatások 23 százalékkal csökkennek. Ennek oka, hogy az oktatási intézmények standard költségeit még nem hagyták jóvá, így az ezekhez kapcsolódó forrásokat sem utalták ki.
Korábban írtuk
A kiadási oldalon a költségvetés 3,37 milliárd lejt irányoz elő: ebből 1,9 milliárd lej (57%) működési, míg 1,46 milliárd lej (43%) fejlesztési kiadás. A működési kiadások 13 százalékkal nőnek, miközben a személyi jellegű kiadások az előző évi szinten maradnak.
Növelték az olyan kulcsterületek finanszírozását, mint az oktatás, a közlekedési és távhő-támogatások, a szociális ellátás, az államadósság törlesztése, valamint egyes közszolgáltatások (például köztisztaság és zöldterület-fenntartás). Mindezt a minimálbér emelkedése, az infláció, a kamatok növekedése, a közbeszerzési árak emelkedése és a fenntartott területek bővülése indokolja.
A 2026-os beruházásokat több forrásból finanszírozzák: az európai uniós alapok 36 százalékot, a helyi költségvetés 20 százalékot, a bankhitelek további 20 százalékot, míg az állami költségvetés 17 százalékot tesznek ki. A fő prioritások továbbra is az oktatás, az egészségügy, a távhőszolgáltatás, a városi mobilitás és a zöldterületek fejlesztése.
A közlemény szerint a közvitát követően több javaslat is bekerült a végleges változatba: például a bentlakásos iskolákban a diákok étkezését és szállását a helyi költségvetésből finanszírozzák, valamint lerövidítették a civil szervezetek projektjeinek kiválasztási idejét.
Korábban írtuk
Dance
