Felavatták a Tőkés-szobrot Lakiteleken
Felavatták a Tőkés-szobrot Lakiteleken

Fotó: Tőkés László Sajtóirodája/Facebook

Megosztás FacebookonKüldés Facebook MessengerenKüldés WhatsApponKüldés Emailben

A Lakiteleki Faluszépítő Egyesület és a Hungarikum Liget háromnapos megemlékezést szervezett a Bács-Kiskun vármegyei nagyközségben a nemzeti összetartozás napjához (június 4.) és a trianoni diktátumra (1920) való emlékezéshez kötődően – olvasható Tőkés László sajtóirodájának közleményében, amelyben hozzáteszik: a rendezvények kiemelkedő eseménye a korábbi református püspök bronz mellszobrának leleplezése volt a Nemzeti Panteonban.

Mint ismeretes, a 2010. évi XLV. törvény a Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről azon év június 4-én, a trianoni diktátum aláírásának 90. évfordulóján lépett hatályba Magyarországon, a parlamentben való elfogadása és a köztársasági elnök általi kihirdetése nyomán. Az Országgyűlés a törvény elfogadásával kinyilvánította:

Idézet
„a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”

– idézik fel a közleményben.

Mint írják,

Idézet
„a lakiteleki rendezvények kiemelkedő eseménye Tőkés László református püspök bronz mellszobrának leleplezése volt a Hungarikum Ligetben található Nemzeti Panteonban, ahol 2002 óta állítanak büsztöket a magyar nemzet kiemelkedő személyiségeinek, egyházi és világi jeleseinek egyaránt”.

A baon.hu cikke szerint a helyszínen többek között megtalálható Kodály Zoltán, Szent-Györgyi Albert, dr. Béres József és Illyés Gyula mellszobra is.

Fotó: Tőkés László Sajtóirodája/Facebook

Lantos Györgyi szobrászművész alkotását június 4-én délután avatták fel, a szoborról a leplet Lezsák Sándor költő, író, a lakiteleki Népfőiskola Alapítvány kuratóriumának elnöke, volt országgyűlési lépviselő és alelnök, Felföldi Zoltán közíró, a Lakiteleki Faluszépítő Egyesület elnöke, korábbi polgármester és Lezsák Sándorné Sütő Gabriella, a Lakiteleki Népfőiskola főigazgatója rántották le.

A szoboravató beszédek sorát Kókai Géza lakiteleki református lelkész kezdte, aki Tőkés László teológusi, igehirdetői, lelkipásztori munkásságát méltatta. Felidézte annak 1986. augusztus 3-án, Temesváron elhangzott igehirdetését. Ennek középpontjában a nyelv állt, amelyen keresztül kapcsolatba kerülünk Istennel és az embertársainkkal.

Idézet
„A református egyház nyelv- és igeközpontú. Tőkés László akkori beszédének célja a gyülekezet építése volt. Ez a szobor méltó emléket állít ennek a célkitűzésnek, a forradalomnak, a forradalmárnak és az igehirdetői szolgálatnak”

– összegzett a szónok.

A közlemény szerint ezt követően Felföldi Zoltán az események egyik szervezőjeként felidézte, hogy

Tőkés László csak pár hónappal ezelőtt tudta meg Lezsák Sándortól, hogy szobrot fognak neki állítani a lakiteleki Nemzeti Panteonban.

„Megrökönyödve hallgatta ezt, majd ő maga is egyből azt kérdést tette fel a Népfőiskola Alapítvány kuratóriumi elnökének, amit azóta többen is – sokan csak meglepődve, de még többen kötekedve és gúnyolódva – fölvetettek: »Élő embernek szobrot állítanak?« Lezsák Sándor erre úgy felelt: »Temesvárt senki sem veheti el tőled.« Felföldi ezután kiemelte: Tőkés László az erdélyi magyarságért a saját életét kockáztatta 1989-ben. Akkor diktatúraellenes kiállását és lázadását Petőfi és társai 1848-as attitűdjével vonta párhuzamba. »Tőkés László a 20. század Petőfi Sándora« – jelentette ki” – taglalják a közleményben.


Lezsák Sándor elmondta: minden lakiteleki szobornak története van, és

Tőkés László méltó módon csatlakozik azon jelesekhez, akiknek még akkor állítottak szobrot szerte a világban, amikor életművük még nem volt lezárt.

Gyarmati Dezsőnek, a Nemzet Sportolójának is a jelenlétében állítottak szobrot 80. születésnapjára 2007-ben a Népfőiskola bejáratánál – idézik a közleményben.

Beszédében hangsúlyozta, Tőkés László olyan életművel rendelkezik, amely évtizedekkel ezelőtt kezdődött és ma, illetve évtizedek múlva is példaként szolgálhat a magyar emberek számára. És Isten akaratában bízva reméli, hogy ez az életmű még hosszú éveken át fog gazdagodni. Az ilyen életművek miatt mondható el, hogy Trianon, amely szerinte egy nemzetgyilkossági kísérlet volt, csak kísérlet maradt. Ugyanakkor meggyőződését fejezte ki, hogy a most leleplezett szobor méltó tisztelgés a romániai forradalom és a forradalmár előtt.

A Bács-Nagykun vármegyei hírportálnak nyilatkozva Tőkés László arra az újságírói kérdésre, hogy milyen érzés volt látni a saját szobrának leleplezését és meghallgatni az ünnepi beszédeket, ezzel a bibliai idézettel válaszolt: „Dicsérjen meg téged más, és ne a te szád.” Majd így folytatta:

Idézet
„Nagyon váratlanul és meglepetésként ért a Népfőiskola és Lezsák Sándor részéről, hogy szobrot kapok. Kellő szerénységgel és alázattal, túláradó megtiszteltetésként fogadtam ezt el”

– mondta a püspök, akit családja, több testvére és munkatársa is elkísért Lakitelekre.

A közlemény teljes terjedelmében az alábbi felületen érhető el:

Aznap délelőtt Tőkés László részt vett a Tiszakécskei Református Általános Iskola és Gimnázium Trianon-megemlékezésén is a közeli kisváros református templomában. Felszólalásában rámutatott: június 4-én az első szavunk mindig a gyászé kell legyen, a második a nemzeti együvé tartozásé.

A délutáni lakiteleki szoboravatás után a Petőfi Sándor Művelődési Ház aulájában fórumot is tartottak a helybeliek részvételével, ami Tőkés Lászlónak a Trianontól a határokon átívelő nemzetegyesítésig című köszöntő-, emlék- és helyzetértékelő beszédével vette kezdetét.

Másnap, június 5-én délelőtt az EMNT elnöke rendhagyó történelemórát is tartott a lakiteleki nyolcadik osztályosoknak, valamint a testvértelepülésekről érkezett hatodikos és hetedikes diákoknak. Délután a lakiteleki református templomban tartott istentiszteleten Tőkés László püspök volt a meghívott igehirdető – számolnak be a közleményben.

Megosztás FacebookonKüldés Facebook MessengerenKüldés WhatsApponKüldés Emailben