Bihari Napló
Gyertyás megemlékezést tartottak az egykori nagyváradi Olaszi temetőben
Gyertyás megemlékezést tartottak az egykori nagyváradi Olaszi temetőben

Fotó: Pap István

Megosztás FacebookonKüldés Facebook MessengerenKüldés WhatsApponKüldés Emailben

November 1-jén, mindenszentek napján ismét gyertyák fénye világította be a nagyváradi Olaszi temető helyén kialakított parkot.

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) nagyváradi és Bihar megyei szervezetei immár hagyományos megemlékezést tartottak az Olaszi parkban, ahol a résztvevők mécseseikkel kirakták az „Olaszi temető” feliratot és csendben imádkoztak az elhunytakért.

Galéria

Fotó: Pap István

A rendezvényen, melyen mintegy kéttucatnyian vettek részt, Moldován Gellért, az EMSZ nagyváradi elnöke idézte fel az Olaszi temető történetét. Elmondta, hogy 1779-ben, amikor a püspökség felépítette a negyedik székesegyházat, a város akkori vezetése földterületet adományozott az egyháznak temető kialakítására.

„Több mint 200 éven keresztül nemcsak a nagyváradiak, hanem az egész régióból temetkeztek ide… ez volt a magyarok temetője.”

Mint elhangzott, az Olaszi temető „oly híressé vált, hogy sokan összehasonlították a kolozsvári Házsongárdi temetővel”, hiszen egyszerű emberek mellett egyházi méltóságok, írók, művészek és 1848–49-es honvédek is itt nyugodtak.

Galéria

Fotó: Pap István

A történelmi emlékhely pusztulását a kommunista diktatúra évei hozták el.

„A 60-as években a kommunista rezsim és a szekuritáte összefogott a magyarok ellen és találtak utcán lakókat, akiket felbéreltek, hogy éjszaka randalírozzanak, törjenek, zúzzanak.” 1972-ben a városvezetés bezáratta a temetőt, megtiltva az új temetéseket. Moldován Gellért külön köszönetet mondott „néhai Tempfli püspök úrnak, aki mentette a menthetőt”, és több mint száz híresség földi maradványait helyeztette biztonságba a bazilika és a Barátok temploma kriptájában.

Az átalakítás 2009-ben kezdődött, amikor a hatóságok a parkosítás mellett döntöttek.

„Felszólították a nagyváradiakat, hogy akinek van hozzátartozója, hantolja ki, és vigye a városi temetőbe… De sokan úgy gondolták, nem bolygatják.” Ezért is tartják meg évről évre a gyertyagyújtást, hogy „több száz, akár több ezer koporsó” alattuk nyugvó emlékét megőrizzék. „Adjuk meg nekik a végtisztességet. Kötelességünk imádkozni értük. Kötelességünk könyörögni a mindenható Istenhez, hogy fogadja be őket az örök életbe” – zárta szavait Moldován Gellért.

Galéria

Fotó: Pap István

A megemlékezés másik szónoka, Bán Alpár református lelkész, a rogériuszi református templom társlelkésze a János evangéliuma 14:19 versét idézve szólt a jelenlévőkhöz: „Jézus Krisztus mondja: Én élek, és ti is élni fogtok.” Beszédében az emlékezés keresztény értelmét hangsúlyozta, mert

„bár elhomályosodnak az emlékek, de mégis erőt merítünk a múltból”.

Bán Alpár kiemelte, hogy ezen a helyen különösen fájó az emlékezés, „mert az emlékhely megsérült. Nem temető a temető.” Ugyanakkor az emlékezés célja nem a szomorúság, hanem a hit megerősítése: „Nem azért emlékezünk, hogy elszomorodjunk, hanem, hogy hálát adjunk azokért, akik értünk éltek és küzdöttek.”

Galéria

Fotó: Pap István

A lelkész arra buzdított, hogy az emlékezés ne csak az elhunytakra, hanem Krisztusra is irányuljon: „Emlékezzünk arra, aki meghalt, de él… mert ő él, és ti is élni fogtok.” Hangsúlyozta: „Nincsen keresztyén értékrend élő Jézus Krisztus nélkül… csak a feltámadott Krisztussal.”

A gyertyafényes megemlékezés így egyszerre szólt a múltról, a hitről és a közösségi összetartozásról,

s ahogy Bán Alpár zárta gondolatait: „Emlékezzünk azokra, akiket talán nem is ismertünk igazán, de itt nyugszanak, és merítsünk erőt abból, aki azt mondta: én élek, és ti is élni fogtok.”

Galéria

Fotó: Pap István

A megemlékezés végén Csomortányi István, az EMSZ alelnöke bejelentette: önkormányzati döntés van arról, hogy az egykori Olaszi temető bejáratánál valamikor létezett keresztet visszateszik a helyére az eredeti feliratával együtt. A tervek szerint egy emlékfalat is állítanak, amelyre felírják mindazoknak a nevét, akikről tudják, hogy ide temették őket.

„Több száz vagy több ezer névről lehet szó”

– mondta. Hozzátette, hogy „reményeik szerint jövő ilyenkor a kereszt a helyén lesz és egy pici darabkáját az egykori Váradnak meg tudjuk újítani.” Azt kérte továbbá, hogy akinek fotója van az Olaszi temetőben állt egykori keresztről, valamilyen formában juttassa az EMSZ-hez, mert rekonstruálni akarják azt. Az egykori váradszőllősi katolikus temetőben lévő keresztet is sikerült felújítani, és visszakerült a helyére, a jövő héten pedig a feliratos márványtábla esetében is ugyanerre lehet számítani – jelezte végül a politikus.

Megosztás FacebookonKüldés Facebook MessengerenKüldés WhatsApponKüldés Emailben