Ciucur Losonczi Antonius

Ne művészettörténeti előadásra számítsanak a résztvevők, sokkal inkább arra, hogy milyen olyan kapcsolódási pontokat fedezhetnek fel, melyek a házaséletre is vonatkozhatnak, illetve mit üzennek a 18–20. században készült kegytárgyak, miseruhák, festmények szimbólumai a ma élők számára. A látogatók – akiket Perei Benita, a püspökség munkatársa vezetett végig a termeken és folyosókon – hétfő este Böcskei László püspökkel is találkozhattak, s teázhattak vele abban a császári lakosztályban, mely 1857-ben Ferenc Józsefet és Erzsébet királynét (Sissit) is vendégül látta, akik azért jöttek Váradra, hogy részt vegyenek a vasútállomás alapkőletételén.

A kiindulópont a folyosón megtekinthető püspöki és kanonoki portrétár volt. Ennek egyik érdekessége, hogy négy, évszázadokkal korábban regnáló főpásztornak az arcmásait látatlanban festette meg Szamossy Elek (1826–1888) – ez a magyarázata annak, hogy egyikük közülük az öltözéke és a megjelenése alapján akár a három testőr egyike is lehetne, hiszen valószínűleg az szolgált mintául, hogy akkortájt mit viseltek magukon a férfiak. Mindenesetre ennek kapcsán a házaspárok eltűnődhetnek azon: mi az, amit a kapcsolatuk elején hittek a párjukról, és mára kiderült, hogy tévedtek? Mi az, amit nehezen mondanának el magukról? Ha felkérnék a párjukat, hogyan írná le őket? Az eredeti elképzelésük vajon megfelel-e a valóságnak?

A textilteremben, illetve a kincstárban elgondolkozhatnak azon: ők vajon mikor öltöztek utoljára szép ruhákba, hogy megünnepeljék a számukra értéket jelentő házasságukat? Mit takarhat a függöny, és nekik vannak-e titkaik egymás előtt? Tényleg mindent el kell-e hinni, amit mások úgymond titkolnak előttük? Felidézhetik a fontos pillanatokat is a házaséveikből, melyek a saját keresztjeiket díszítik. A monstranciákra tekintve felvetődhet bennük: kire vagy mire mutat az ő életük? Mennyire figyeltek oda, hogy tetteik és cselekedeteik Istenre mutassanak? Az oltárkő kapcsán téma lehet: az ő otthonaiknak melyik a kedvenc darabja és miért?

A Mózes-teremben házaséletük mérföldköveit idézhetik fel. Melyek ennek azon állomásai, ahol érezhető volt Isten gondviselő keze? Mennyire sikerült nekik az Úrra bízniuk mindennapi gondjaik megoldását? A Sissi-teremben a tükörbe nézve megkérdezik önmaguktól: mit látnak magukból szépnek, a fizikai vagy a belső tulajdonságaikat? Ferenc Józsefnek és Erzsébet királynénak nem volt ideális a házassága, az övék vajon milyen? Ők miként oldanák meg a problémáikat?

A kis festett terem az arra való elmélkedésre alkalmas: mikor tartottak utoljára énidőt, és ezt mivel töltötték? A két ablak ugyanakkor a házaspárokat jelképezi, miközben a terem a családjuk színtere. Hogy tudják magukon keresztül beengedni a fényt, a meleget? Miként tudják megvilágítani az életüket, mint férj és feleség? Az indiánokat megtéríteni ment Bertrán Szent Lajos terme a komfortzónából való kilépést jelképezi, valamint az elfogadást, a felvállalást, a szolgálatot is. Mi az a dolog, amiért harcolnak a párok, hogy még jobban el tudják mélyíteni a kapcsolatukat? A reneszánsz teremben kiállított Belényesi Madonna az anyaság szimbóluma. Mikor érezte először anyának magát a pár női tagja, a férfi pedig mikor látta meg feleségében az anyát? Mihez tudják hasonlítani a gyermekeiket? Milyen érzés volt először a karjaikban tartani őt/őket?

A séta utolsó helyszíne az ebédlő, egy asztallal, és annak titokzatos értékével, mely nem más, mint hogy akkor lesz egy asztal családi, ha közösséget teremt.