Negyven fokról 26-ra: a hirtelen hőingadozás komoly próbatétel a szívnek
Negyven fokról 26-ra: a hirtelen hőingadozás komoly próbatétel a szívnek

Fotó: Orbán Orsolya

Megosztás FacebookonKüldés Facebook MessengerenKüldés WhatsApponKüldés Emailben

A 40 Celsius-fok körüli hőséget néhány napon belül 26–27 fokos lehűlés váltja fel, a rövid idő alatt bekövetkező jelentős hőingadozás pedig a krónikus betegek szervezetét különösen megviselheti. Mire kell ilyenkor figyelniük a szív- és érrendszeri betegséggel, magas vérnyomással vagy más krónikus problémával élőknek, arról Uitz Gyöngyi nagyváradi háziorvost kérdeztük.

A nagy hőség nem csupán kellemetlenséget okoz, hanem komoly megterhelést jelent a szervezet számára, különösen akkor, amikor néhány nap alatt jelentős hőmérséklet-változáshoz kell alkalmazkodnia. Uitz Gyöngyi szerint még az egészséges emberek szervezetét is stresszhelyzet elé állítja egy ilyen időjárási fordulat, a krónikus betegek esetében azonban ennél jóval nagyobb a kockázat. Mint fogalmazott,

„a nagy hőmérséklet-változás ilyen rövid idő alatt stresszállapotba hozza a szervezetet még az egészségeseknél is, amely védekezni próbál, és ez nagy megterhelést jelent a szív- és érrendszeri betegek számára”.

Hozzátette, hogy ezekben a napokban nemcsak a szív- és érrendszeri betegséggel élőknek kell fokozottan odafigyelniük magukra, hanem a mentális zavarokban szenvedőknek, azoknak is, akiknek korábban már volt valamilyen agyi történésük, továbbá az időseknek és a gyermekeknek is, mert szervezetük nehezebben alkalmazkodik a hirtelen változásokhoz.

A szakember szerint a hőség egyik legjelentősebb következménye a kiszáradás, amely nem csupán folyadékvesztést jelent,

hanem a szervezet ásványianyag-egyensúlyát is felboríthatja, elsősorban a nátrium és a kálium arányának megváltozásán keresztül, ennek következtében pedig vérnyomás-ingadozás, ritmuszavar, sőt akár szívelégtelenség is kialakulhat vagy rosszabbodhat. Emellett maga a meleg is jelentős terhelést ró az érrendszerre, hiszen kitágulnak az erek, emiatt érrendszeri problémák és agyi történések is kialakulhatnak.

Nemcsak a test, hanem a lelkiállapot is megváltozhat a tartós hőség hatására, ez pedig sokkal komolyabb következményekkel járhat, mint azt elsőre gondolnánk.

Uitz Gyöngyi szerint ilyenkor sokan ingerlékenyebbé válnak, könnyebben felhergelik magukat, idegesebbek lesznek, ez pedig már önmagában is emelheti a vérnyomást és ritmuszavarokat idézhet elő, miközben a hőstressz hatására több adrenalin termelődhet a szervezetben, ami tovább fokozza ezeket a folyamatokat.

A lehűlés sem jelent automatikusan megkönnyebbülést

A történetnek azonban van egy másik oldala is, hiszen nem minden szervezet reagál ugyanúgy sem a nagy melegre, sem az azt követő lehűlésre, ezért ugyanaz az időjárási helyzet valakinél vérnyomás-emelkedést, másnál pedig veszélyesen alacsony vérnyomást idézhet elő. Uitz Gyöngyi szerint főként az eleve alacsony vérnyomásúaknál és a gyermekeknél fordul elő, hogy a hőség hatására kitágulnak az erek, emiatt vérnyomásuk hirtelen leeshet, ájulásérzés és súlyos gyengeség jelentkezhet, szélsőséges esetben pedig akár össze is eshetnek. Ugyanakkor ennek az ellenkezője is előfordulhat, hiszen vannak olyanok, akiknél a hőstressz és az adrenalintermelés fokozódása miatt éppen emelkedik a vérnyomás, összehúzódnak az erek, felgyorsul a szívverés, és ritmuszavar alakul ki, ezért – tette hozzá – a nagy melegre adott reakciók rendkívül eltérőek lehetnek.

Sokan megkönnyebbülnek, amikor végre megérkezik a lehűlés, az orvos szerint azonban ilyenkor sem szabad azt gondolni, hogy a veszély automatikusan elmúlt, mert a szervezetnek ismét alkalmazkodnia kell a megváltozott körülményekhez. A háziorvos elmondta, hogy

amikor a hőséget hirtelen hűvösebb idő váltja fel, az erek ismét összehúzódnak, megkezdődik a vérnyomás helyreállása, ugyanakkor az emberek erre sem reagálnak egyformán,

különösen az időseknél jelentkezhetnek problémák, mivel ereik már nem olyan rugalmasak, mint fiatalabb korban. A szakember szerint ilyenkor előfordulhat, hogy ismét megemelkedik a vérnyomás, és kialakulhat iszkémiás agyi történés is, amely más mechanizmussal jön létre, mint azok az esetek, amelyek a nagy hőség idején alakulhatnak ki. Elmagyarázta, hogy amikor az erek összehúzódnak, az agy egy része nem kap elegendő vért, ezáltal elegendő oxigénhez sem jut, ennek következménye lehet az iszkémiás agyi történés.

Szívbetegeknek különösen fontos óvintézkedések

A legnagyobb hibát sokan akkor követik el, amikor úgy érzik, néhány pohár vízzel már mindent megtettek az egészségükért, a háziorvos szerint azonban ennél jóval többre van szükség, mert a folyadék mellett az elveszített ásványi anyagok pótlására is oda kell figyelni. Uitz Gyöngyi elsősorban a szénsavmentes ásványvíz fogyasztását javasolja, mert tapasztalatai szerint ez könnyebben felszívódik, ugyanakkor a nátrium- és káliumháztartás egyensúlyának fenntartása is rendkívül fontos. Hozzátette, hogy bár a sófogyasztást nem szabad túlzásba vinni, az ételeket ilyenkor sem érdemes teljesen sótlanul fogyasztani, mert az izzadással jelentős mennyiségű nátrium távozik a szervezetből, ennek következtében pedig megemelkedhet a káliumszint, ami ritmuszavarokat is okozhat.

Nemcsak arra kell figyelni, hogy mit iszunk, hanem arra is, hogyan védjük magunkat a napsugárzástól, hiszen a közvetlen napfény tovább fokozza a szervezet terhelését.

A háziorvos szerint lehetőség szerint árnyékban kell tartózkodni, ha pedig valakinek mégis ki kell mennie a napra, feltétlenül viseljen kalapot vagy más fejfedőt, a bőrét pedig fényvédő készítménnyel óvja. Külön felhívta a figyelmet arra is, hogy akik tudják magukról, hogy magas vagy alacsony a vérnyomásuk, korábban agyi történésük volt vagy ritmuszavarral kezelik őket, ezekben a napokban a megszokottnál gyakrabban mérjék meg a vérnyomásukat, és ha azt tapasztalják, hogy az értékek jelentősen eltérnek a megszokottól, vagy egyszerűen nem érzik jól magukat, mielőbb forduljanak orvoshoz. A háziorvos szerint külön figyelmet érdemelnek a vérnyomáscsökkentők és a vízhajtók is, hiszen a nagy melegben, különösen azoknál, akik sok időt töltenek a szabadban, jelentős folyadékvesztés alakulhat ki, ami a vérnyomásra is hatással lehet. Éppen ezért azoknak, akik azt tapasztalják, hogy vérnyomásuk a megszokottnál jóval alacsonyabb vagy magasabb, illetve vérnyomás-ingadozást, ritmuszavart vagy rosszullétet észlelnek, mielőbb fel kell venniük a kapcsolatot háziorvosukkal vagy kezelőorvosukkal. Ilyen esetekben előfordulhat, hogy a vérnyomáscsökkentő vagy a vízhajtó adagolásának átmeneti módosítására van szükség, erről azonban minden esetben orvosnak kell döntenie, a gyógyszereket önhatalmúlag nem lehet módosítani – hangsúlyozta Uitz Gyöngyi. A háziorvos arra is felhívta a figyelmet, hogy a figyelmeztető tüneteket senkinek sem szabad félvállról vennie, mert rosszullét, mellkasi fájdalom, jelentős gyengeség vagy ritmuszavar esetén azonnal sürgősségi segítséget kell kérni, a nagy hőség idején pedig lehetőség szerint kerülni kell a hosszas szabadtéri tartózkodást.

Megosztás FacebookonKüldés Facebook MessengerenKüldés WhatsApponKüldés Emailben