Bihari Napló
Külföldön magyarul: plusz erőfeszítések révén késleltetni lehet a nyelvcserét
Külföldön magyarul: plusz erőfeszítések révén késleltetni lehet a nyelvcserét

Fotó: Pixabay

Megosztás FacebookonKüldés Facebook MessengerenKüldés WhatsApponKüldés Emailben

A gyermek nyelvfejlődése, illetve kétnyelvűsége nemcsak a kisebbségben élő vagy a vegyes családoknál érdekes kérdés, hanem azok esetében is, akik még a gyermek születése előtt vagy már kisgyermekkel közösen külföldre költöznek.

A külföldön élő családok helyzete a gyermekek kétnyelvűségét tárgyaló cikksorozatunk harmadik és egyben záró része. Ezúttal is dr. Bartha Krisztina nyelvészt, kétnyelvűség-kutatót, pszichoterapeutát kérdeztük arról, hogy hogyan készülhetnek a külföldi életre a szülők, hogy megkönnyítsék a gyermek kétnyelvűvé válását.

Ebben az esetben is igaz az, hogy akkor lesz sikeres a kétnyelvűvé válás, és akkor a legesélyesebb, hogy a gyermek hamar megtanulja a környezeti nyelvet, ha az anyanyelvi fejlettsége a lehető legjobb – emelte ki Bartha Krisztina, hozzátéve, hogy éppen ezért fontos odafigyelni a gyermek anyanyelvi fejlesztésére, és ha szükséges, akár igénybe lehet venni a környezetében élő magyar logopédus segítségét is.

Sajnos az anyanyelvi fejlettség mellett a problémák éppen úgy megjelenhetnek a külföldön élő, idegen nyelven iskoláztatott gyermekek esetében, mint itthon, ha román osztályba kerül.

Idézet
Egy alapból szorongóbb, zárkózottabb gyermek nagyobb eséllyel él át nehézségeket ilyen téren, és ez rossz hatással lehet a tanulmányi eredményeire

– mondta a szakember, hozzátéve, hogy ilyenkor a legtöbb, amit a szülő tehet, hogy elfogadóan, bátorítóan áll a gyermek mellé, biztosítja, hogy megérti, mennyire nehéz lehet most neki, és megosztja vele a saját tapasztalatait, hiszen valószínűleg egy felnőttnek sem könnyű az idegen országba való beilleszkedés. Továbbá lehet beszélni a pedagógusokkal, hogy legyenek elnézőbbek és figyeljék a gyermeket, szükség esetén pedig szóljanak, ha azt érzékelik, hogy szakember segítségét kellene kérni.

Idézet
Fontos az is, hogy ne csak a kudarccal találkozzon a gyermek, így ha az iskolában a nyelvi hátrány miatt lemarad, akkor legyen olyan iskolán kívüli tevékenység, amiben van sikerélménye, legyen az sport, művészet vagy más hobbi

– tanácsolta Bartha Krisztina.

Nem utolsó szempont az sem, hogy a család milyen hosszú távra, esetleg véglegesre tervezi-e a külföldön élést, szóba jön-e a hazaköltözés.

Idézet
Ha igen, érdemes ezt úgy időzíteni, hogy valamilyen nagyobb iskolai váltáskor legyen a költözés, de az óvodából iskolába való átmenet a legideálisabb. Amennyiben a költözés az iskolakezdés után esedékes, akkor fontos lenne, hogy legalább olvasni és írni tudjon azon a nyelven, amelyen itthon tanulni fog. Ehhez szintén érdemes útbaigazítást kérni egy képzett tanítónőtől, aki tudja annak a módszertani lépéseit, hogy hogyan kell egy gyermeket magyar nyelven olvasni és írni tanítani. A helyesírási problémákra külön oda kell figyelni

– részletezte Bartha Krisztina.

Ha a család nem tervez hazatelepülni, akkor lelkileg fel kell készülni arra, hogy a gyermeknek a domináns nyelve előbb-utóbb az lesz, ami az iskoláztatásé.

Idézet
Hogy ez számára mennyi nehézséggel jár (akár itthon, akár külföldön van, és nem tanulhat az anyanyelvén), a korábbi cikkekben említettem. Külföldön nyilván ez egy kényszerhelyzet, amibe a szülők kénytelenek beleengedni a gyermeküket, míg az itthon élő szülőknek van választási lehetőségük

– fogalmazott Bartha Krisztina, hozzátéve, hogy a gyermek felnőttkorára billen át a kétnyelvűségében arra, hogy a választott ország nyelve lesz nála az erősebb. Hosszú távon pedig beindul a nyelvcsere folyamata, ami itthon is érvényes a román osztályba járó magyar gyermekeknél.

Idézet
Számos kutatást ismerünk a témában, például az Egyesült Államokba kivándoroltak esetében az ’56-os forradalom utáni időszakból. Az akkor fiatal házasoknak ma már unokáik vannak, akik jó esetben magyar érzelműek és kötődnek a gyökereikhez, de már szinte biztos, hogy nem beszélik a magyart. A szakirodalom úgy becsüli, hogy három generáció alatt tűnik el teljes mértékben az eredeti nyelv, amennyiben nincs, vagy nagyon kevés lehetőség van fenntartani az identitástudatot

– ismertette Bartha Krisztina.

A szakember hozzátette, hogy a mai világban ez talán nem olyan súlyos, mint az ’56-osok idején, hiszen lehet utazni, a nyarakat itthon tölteni nagyszülőknél, videochatelni unokatestvérekkel, beszerezni magyar mesekönyveket, online programokon részt venni, magyar hétvégi iskolába járni vagy magyar műsorokat hallgatni, de ez csak lassítani tudja a folyamatot. Van, akinek ez nem gond, mert nem annyira erős benne a nemzeti identitástudat, vagy végiggondolta magában, hogy mi vitte oda, hogy külföldön éljen, ez miért lesz jó hosszú távon a gyermekeinek is, és ezzel együtt bevállalta a nemzeti identitásváltás helyzetét is.

Aki próbál ragaszkodni a gyökereihez, és szeretné hallani magyarul beszélni a gyermekét, annak ezért plusz erőfeszítéseket kell tennie, és még akkor is számítani kell a hosszú távú váltásra.

Idézet
A fentebb már említett tevékenységekkel lehet picit ellensúlyozni azt, hogy ne menjen nagyon hamar végbe a nyelvcsere. Ha a szülő odafigyel arra, hogy otthon használják a magyart, esetleg ennél több lehetőséget is felkínál a gyermekének az anyanyelvével kapcsolatban, akkor biztos, hogy kétnyelvű lesz a gyermek, és ennek előnyeit élvezni fogja, de a választott ország nyelve, az oktatás nyelve lesz számára hosszú távon az, amit a legszívesebben és legjobban használni tud majd

– tette hozzá végezetül Bartha Krisztina.

Megosztás FacebookonKüldés Facebook MessengerenKüldés WhatsApponKüldés Emailben