A külföldön élő családok helyzete a gyermekek kétnyelvűségét tárgyaló cikksorozatunk harmadik és egyben záró része. Ezúttal is dr. Bartha Krisztina nyelvészt, kétnyelvűség-kutatót, pszichoterapeutát kérdeztük arról, hogy hogyan készülhetnek a külföldi életre a szülők, hogy megkönnyítsék a gyermek kétnyelvűvé válását.
Ebben az esetben is igaz az, hogy akkor lesz sikeres a kétnyelvűvé válás, és akkor a legesélyesebb, hogy a gyermek hamar megtanulja a környezeti nyelvet, ha az anyanyelvi fejlettsége a lehető legjobb – emelte ki Bartha Krisztina, hozzátéve, hogy éppen ezért fontos odafigyelni a gyermek anyanyelvi fejlesztésére, és ha szükséges, akár igénybe lehet venni a környezetében élő magyar logopédus segítségét is.
Sajnos az anyanyelvi fejlettség mellett a problémák éppen úgy megjelenhetnek a külföldön élő, idegen nyelven iskoláztatott gyermekek esetében, mint itthon, ha román osztályba kerül.
– mondta a szakember, hozzátéve, hogy ilyenkor a legtöbb, amit a szülő tehet, hogy elfogadóan, bátorítóan áll a gyermek mellé, biztosítja, hogy megérti, mennyire nehéz lehet most neki, és megosztja vele a saját tapasztalatait, hiszen valószínűleg egy felnőttnek sem könnyű az idegen országba való beilleszkedés. Továbbá lehet beszélni a pedagógusokkal, hogy legyenek elnézőbbek és figyeljék a gyermeket, szükség esetén pedig szóljanak, ha azt érzékelik, hogy szakember segítségét kellene kérni.
– tanácsolta Bartha Krisztina.
Nem utolsó szempont az sem, hogy a család milyen hosszú távra, esetleg véglegesre tervezi-e a külföldön élést, szóba jön-e a hazaköltözés.
– részletezte Bartha Krisztina.
Ha a család nem tervez hazatelepülni, akkor lelkileg fel kell készülni arra, hogy a gyermeknek a domináns nyelve előbb-utóbb az lesz, ami az iskoláztatásé.
– fogalmazott Bartha Krisztina, hozzátéve, hogy a gyermek felnőttkorára billen át a kétnyelvűségében arra, hogy a választott ország nyelve lesz nála az erősebb. Hosszú távon pedig beindul a nyelvcsere folyamata, ami itthon is érvényes a román osztályba járó magyar gyermekeknél.
– ismertette Bartha Krisztina.
A szakember hozzátette, hogy a mai világban ez talán nem olyan súlyos, mint az ’56-osok idején, hiszen lehet utazni, a nyarakat itthon tölteni nagyszülőknél, videochatelni unokatestvérekkel, beszerezni magyar mesekönyveket, online programokon részt venni, magyar hétvégi iskolába járni vagy magyar műsorokat hallgatni, de ez csak lassítani tudja a folyamatot. Van, akinek ez nem gond, mert nem annyira erős benne a nemzeti identitástudat, vagy végiggondolta magában, hogy mi vitte oda, hogy külföldön éljen, ez miért lesz jó hosszú távon a gyermekeinek is, és ezzel együtt bevállalta a nemzeti identitásváltás helyzetét is.
Aki próbál ragaszkodni a gyökereihez, és szeretné hallani magyarul beszélni a gyermekét, annak ezért plusz erőfeszítéseket kell tennie, és még akkor is számítani kell a hosszú távú váltásra.
– tette hozzá végezetül Bartha Krisztina.